Századok – 1876

BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - II. 261

BEÖTIIY ZSOLTTÓL. 265 kereztetni és kifejleszteni. 1511 körűi születve, ') kora ifjúságát a vég kezdetének, az általános fölbomlásnak idejében, az osztályok barczának véres és elvadító jelenetei s a meglazúlt erkölcsök sűlyesztő képei közt töltötte. Ismeretek szerzésére nem igen fordíthatta fiatalságát, mert Bornemisza Péter egy nyilatkozatának alapján 2) könnyen kétségbe lehet vonni írástudását is, a mint Budai csakugyan kétségbe vonja.3

) Erkölcsi nevelése sem igen lehetett jobbravaló. Már ezidőtájt kezdetét vette főurainknál az a nevelési irány, mely inkább csak edzésnek lenne nevezhető ; egyedüli czélja: jó, szemes, mindenhez hozzászoktatott, minden tűrésre képes katonákat képezni a nemes úrfiakból, fenyegetettebb végházak gyakorlati iskolájában. Ilyen czélú lehetett Menyhért kiképeztetése is. Atyjának eleste, a mohácsi veszedelem idejében csak tizenöt éves legényke volt, s János király által még igen fiatalon neveztetett ki Hont-vármegye főispánjának. Hűsége azonban nem tartott ki János haláláig sem. mert mialatt ura a föllázadt erdélyiek ellen vezette életének utolsó hadjáratát, Menyhért az első patkányok között volt, kik kiugráltak a már beteg kormányos által vezetett hajóból, mely ellen a hullámok vészt jósolva tornyosultak. Első árulása után csakhamar raga dozó természete, de rendkívüli elszántsága s a viszonyokon uralkodni tudó ármányos esze is nyilvánvalóvá lett. Hogy önkényeskedését jobban biztosíthassa, a kormányzására bízott vármegyét Nyáry Ferenczczel fölosztotta. A panaszok folytán, melyek ellenök fölmerültek, az 1542. novemberében tartott pozsonyi országgyűlés szigorú határozatokat hozott ellenök,4) melyeknek következtében meg is fosztatott méltóságától. 0 azonban minden bukása után talpára szokott esni : még ugyanabban az esztendőben meg tudta szerezni Bars-vármegye főispánságát. Feleségének Thurzó Annának, első urától született fiát, a kis Cseh Jánost ) Némelyek 1505-re teszik születése évét; de márvány sírkövének Gyurikovics által köz'ött fölirata (M. akad. Értesítő, 1848, II. sz. 47 s k. \.) kétségtelenné teszi, liogy hibásan. 2) »Ha a Deáki tudomány is mellette lett volna, ez mostani Világnak Csillaga volna.« Közli: Lehoczky Slemmatogrophia 2.27. 3) Polgári Lexicon I. k. 115 1. 4) Fraknói : A magyar országgyűlések története, II. kötet 25—29 1