Századok – 1876

BEŐTHY ZSOLT: Az első magyar politicai színmű és kora - II. 261

268 AZ ELSŐ MAGYAIl POLITICAI SZÍNMŰ KS KOKA. A család állítólag a kún Borstól veszi eredetét. Leszármazását 1224-ig szakadatlan lánczolatban föl lehet vinni. Ezidőtájt Detre már főispán , sőt Budai szerint nádor volt. Alig veti meg Detre fia : Mikó roppant kiterjedésű szerzeményeivel családjának gazdagságát, már legközelebbi utódaiban nyilvánvalókká lesznek azok a tulajdonságok, melyek e jelentékeny faj történetét végesvégig jellemzik. Demeter mester atyjafiai ellen háborút támaszt, fegyveres szolganépével megtámadja és kiostromolja a gyarmati tornyot. Péter pedig, Detre unokája, halála után hűtelennek és pártosokkal czimborálónak bélyegeztetik. Talán ez az a Péter, ki Lelioezky szerint a szent földön szeldsuki törökök keze által esett el. ') Két századdal utóbb éri el a család országos nevezetességénele, befolyásának , jelentőségének tetőpontját. Egy gazdag nemzedék valamennyi tagja szerepre — s nagyobb részt szomorú emlékezetű szerepre — vergődik a magyar közéletben. Comédiánk hőse : Balassa Menyhért s testvérei : Imre, Zsigmond, János a XVI. századbeli pártosság megannyi virága, kiknek lába nyomát fölségárúlási pörök, erőszakos foglalások, hiába ömlött magyar vér, rabló kalandok, ármányos fondorlatok, orgyilkos és áruló czimborák, s néha napján zörgő bilincs kisérik. Mintha minden igyekezetüket arra fordítanák, bogy elfeledtessék a nemzettel apjoknak, Ferencz szörényi bánnak, a mohácsi síkon szenvedett hősi halálát, melybe utóbb az ő nevét viselő fia is követte. Azután meg unokája, a család legnagyobb dicsősége: a költő Bálint, ki életének kalandos és könnyelmű folyására, gyászos és kiegyenlíthetetlen viszályaira s dicsőséges végére nézve ') Stemmatographia 2. 20. Kerékgyártó ke'tségbevonja ez adat hitelességét (i. m. 108 1.) abból az okból, mivel Balassa Péter »a XIII. században élt, midőn kereszthadak már nem vonultak keletre.« Oly állítás, mely Michaud-ból a legszebb lapokat tépné ki, s a melyet csak valamely sajtóhiba tehet magyarázha tóvá. Jeruzsálemi András, Hollandi Vilmos, II. Fridrik, Szent-Lajos, az angol Eduárd és frizei mind a XIII. században harezoltak a keresztért. A szent földön alapított keresztyén királyság halálharczát a század legvégső éveiben vívta 1291-ig Antiochia és Akkon körül. Nagy Iván szerint (i. m. 118 1.) a szóban forgó Péter már 1290-ben neméit. Nincs benne tehát semmi lehetetlenség, hogy Péter — talán az igazság ellene emelt keze elöl menekülve — ott esett el, a hol még a következő esztendőben is folyt a harcz.