Századok – 1876

FRAKNÓI VILMOS: Dudik „Mährens Geschichte” ismertetése 219

220 KÖN YVI8MERTETÍCS. bocsátása. A VII. kötet imént hagyta el a sajtót, és csak 1306-ig terjed. Dudik munkájának azonban nemcsak terjedelme és gazdag forráskészlete képezi előnyét. Ezzel dicséretes tárgyilagosságot kapcsol össze. Távol tartja magát a szláv ábrándok- és aspiratióktól, melyek cseh írótársainak ítéletét gyakran félrevezették. A magyar nemzet iránt, melynek történeti irodalmát ismeri és használja, méltányos tud lenni, sőt rokonszenvet is bizonyít. Nem utánozza azokat, kik a magyarok által a IX. században a Nagy-Morvaországra, és a XIII. században Ottokár birodalmára mért csapásokat a nemzeti érdek szúk látköréből ítélik meg, és haragot tartanak még a mai nemzedékre is. Épen azon korban, melyet az előttünk fekvő kötet tárgyal, kétszer jő hazánk Morvaországgal és uralkodóival nagy horderejű érintkezésbe. Először a March-mezőn vívott csatában, midőn a magyar hadak döntik el Ottokár sorsát. És másodszor az Árpádház kihalta után, midőn Magyarország a Przemisl házból kap rövid időre uralkodót. A II. István és IV. László által Ottokár ellen viselt háborúknak történetét a VI. kötet tárgyalja. Abban sok új részletet találhatni, melyek a magyar történetírók figyelmét kikerülték. A VII. kötet a marchfeldi csata után kezdi meg elbeszélését, és annak következményeit adva elő, alaposnak kell tartanunk azon szemrehányást, melyet az akkori magyar államférfiaknak könynyelmüségökért tesz, hogy mig Mainhard tiroli gróf sokkal jelentéktelenebb szolgálatokért Karinthiát nyerte jutalmûl , IV László elmulasztotta kizsákmányolni a győzelmet. Különös találkozása az eseményeknek, hogy épen a marchfeldi ütközet huszonharmadik év fördúlóján (1301. aug. 27.) tették II. Ottokár unokájának fejére a magyar koronát. Dudik munkájából látjuk, hogy azok között, kik a gyermek-királynak Budán főtámaszai valának, előkelő helyet foglal el a sziléziai származású Muskata János krakói püspök, a ki Bóbert-Károly ellen kifejtett sikeres tevékenysége miatt Bu-veröffentlicht von Dr. B. Dudik. Brünn, 1852. Iter Romanum im Auftrage cles hohen Mährischen Landesausschusses in den Jahren 1853 und 1853 unternommen und veröffentlicht von Dr. B. Dudik. Bécs, 1855. 2 kötet.