Századok – 1876

PAULER GYULA: Thaly K. „Bercsényi M. levelezésé”-nek ismertetése 140

KÖNYV ISME RTETÉS. 153 lyekből. hármat az oláhságból akart képezni, de az utóbbiakból olyanokat, melyek görög-egyesült vallásúak, mert a többiektől attól tartott, hogy oláhországi faj rokonaikkal egyetértésben fognak lenni. Mária Terézia Buccow tervét jóváhagyta 1792. május 16-án, azonban keresztül vitele hajótörést szenvedett; a fejedelemnő azért egy bizottság által igyekezett a liatárőri szervezést létrehozni, és jogalapot vélt találni, a székelyek régi alkotmányában. A módosított tervezet 1763. augusztus 30-án nyerte a királyné jóváhagyását, és Siskovics altábornagy küldetett ki a székelyek közti forrongás megvizsgálására. A katonai állapotra eleinte csak Háromszék, Csíkszék és Bardocz szenteltettek ki, Udvarhely-szék, Maros-szék és Aranyos-szék egyelőre csak az ezredek pótlására rendeltetvén. A bizottság a határőri székely ezredek alakítására egy gyalog-zászlóalj és 40 huszár kíséretében kezdett. A fegyveres székelyek Carrato alezredes, a fegyvertelenek Bornemisza főhadibiztos által fölszólíttattak a királyi rendelet meghallgatására, azon megjegyzéssel, hogy már nem függ tőlük választani vagy nem választani a katonai állapotot. Az összeírás megkezdődött a Csikszékben Gyergyóben és Szent-Miklóson, de 1763. dec. 27-én a bizottság azt a hírt vette, hogy Mádéfalva lakosai az erdőbe szöktek, hátra hagyván nejeiket Gs gyermekeiket. A bizottság Zöldöt mint biztost küldte a hely színére, ki ott azt hirdesse, hogy lia a szökevények 24 óra alatt vissza nem térnek, házaik le fognak romboltatni, és vagyonuk a hátramaradottak közt fölosztatni. Zöld azonban Mádéfalván a rendeletet csak asszonyoknak és gyermekeknek hirdethette, a mádéfalviak nemcsak vissza nem tértek, hanem számuk' más falvak menekültjeivel is szaporodott. *) Bálás al-királybíró 2) s ') Zöld keresztnevet nem említi Vanicsek. Társadalmi állásáról azt mondja : der Nationalist. Fricdenfels Jenő épen most megjelent munkájából : Joseph Bedeus von Scharberg I. köt. 3 71 lap, tudjuk, hogy Zöld Péter katholicus plébános a székelyek ellenzésének egyik legerősebb támasza volt. -) Bolás és Balásnak írja Vanicsek. Ezen al-királybírót sem b. Orbán, sem Friedenfels nem említi. Szerepel ugyan ez időben Borsay al-királybiró, azonban nem a császáriak pártján, hanem a mint ki székelységet ellentállásra buzdította.