Századok – 1876

PAULER GYULA: Thaly K. „Bercsényi M. levelezésé”-nek ismertetése 140

KÖNYV ISME RTETÉS. 151 ezer családdal Oroszországba kivándoroltak, bol két kormányzóságot, az Új-Szerbia és Szent-Erzsébet nevűt, telepítettek. A katonai fegyelem daczára, mely a határvidéken uralkodott, a lázadások mégsem voltak ritkák, és mivel fegyveres, és fegyverben gyakorlott nép támasztotta, a veszély mindenkor nagy volt. így a varasdiak forrongása 1696. és 1697. a rájuk kivetett adó miatt : így Lika megyében a Daun-féle hadgyakorlati szabályzat elleni zendülés, mely Bruvno és Lovinac falvakban támadt; — az utóbbiról maga a szerző mondja, hogy lázadásra nagyon hajlandó volt. A lázadás leveretése után azon harangok, melyekkel fölkelésre jel adatott, a községektől elvétettek, addig míg jobbűlást nem mutatnak. Bruvno és Lovinac községek nevei egy táblára Írattak, mely aztán hóhér által levágatott. Az első község ezentúl Szent-Mihálynak, a másik Szent-Péternek neveztetett, ') a megszökött lázadók telkein 14 katholicus család építette házait. Legveszedelmesebb volt az 1755. évi lázadás a varasdi generalatusban. A katonák uj egyenruha szerzésére fölhívattak, hogy Mária Terézia előtt sorakozhassanak, ha majd e vidéket beutazza. De a császárnő utazási tervét megváltoztatta, az egyenruhára való pénz azonban behajtatott. Ebből nagy elégedetlenség származott. A katonák fölmondták tisztjeiknek az engedelmességet, sokat közűlök agyonvertek. Azután gyűléseket tartottak, és főtisztjeiket azok elé idézték. A Maros- és Tisza-menti határvidék föloszlását a szerbek kiváltságaik sérelmének vették, és fegyveres kézzel a Mercy által a míveltség örvendetes fokára emelt »Temesi Bánságba« betörtek. 2) Hozzájuk még más elégedetlenek csatlakoztak. Mária ') Xativa spanyol város Valenciában élethalálra védte magát V. Fülöp serege ellen. A győzök május 8-án az egész lakosságot lemészárolták, a várost a földdel egyenlővé tették, és nevét is kiirtották. Helyén gula állíttatott föl következő latin és spanyol írással : »Itt egykor híres város állt, mely Xativának neveztetett, és 1707. évben eltöröltetett, büntetésül hogy lázadó és áruló volt királya és hazája iránt.« 2) Vanicsek, az I. köt. 573. lapján azt írja, hogy 2400 Grenzfamilien (sind) mit bewaffneter Hand ins Bauat eingebrochen. A 5 8 2. 1. még különösebben írja hogy 2400 Seelen mit sechs Compagnien ins Bánát einbrachen.