Századok – 1876

DEÁK FARKAS: Hadadi Wesselényi Ferencz gyilkossági vád alatt 97

DEÁK KARKASTÓI,. 105 Trencsény-vármegyében. Aztán az emiitett viadalban a török felülmúlta Horváth Jánost, ki legyőzetvén kardját elvetette s a töröktől futással akart menekülni, azt látván Wesselényi úr, rá kiáltott a törökre, hogy űzze : »Nequam victor sequere eum!« szólt a méltányos török, de ura parancsára mégis üldözte és utóiérvén, addig vagdosta mig kedve tartotta. Tekintetes Zathureczky Lőriucz úr eskü alatt mondja, ő nem tud egyebet, minthogy midőn menne Turócz-vármegyében Sztrecsén faluban, AVesselényi úr katonái közé jutott, kikkel a nádor katonái együtt voltak. Nevezett katonák megállították tanút s kölcsönös köszöntés után tudakozódtak tőle, hogy hol van Révay Ferenez és hol hagyta el őt? Tanú felelte nekik, hogy nem volt vele s együtt nem útaztak, remélvén hogy Révay eddig már átjutott a hegyen. A katonák pedig azt mondták, hogy Révay még nem ment át a hegyen s hogy még eddig nem is látták. Azután a katonák tanúval egy uton haladva a vámházig érkeztek, a hol tanú Horváth Mihályt Révay László úr szolgáját is látta s ő magyar nyelven mondotta Hic pergat! Nemes Kossuth Miklós eskü alatt vallotta : Midőn Bicsén lett volna s aztán Révay Ferencztől visszatérve Sztrecsénbe érkezett volna, látott tanú egy a falu végén álló lovas katonát, lángszínű öltözetben (amictum habenteni flavi coloris) ugyanaz a katona, midőn tanú megközelítette, a házba vonúlt, midőn azonban tanú a falu közepéig érkezett ismét ott találta azt az embert, de nem tudta kinek a szolgája. Tanút megállította, lovát megragadva tanút a lóról lehúzta, a nádor szolgái közül többen odajöttek s egymás közt beszélgetvén a lovat visszaadták. Ezután tanú a vámházba ment s ott látta Horváth Istvánt Wesselényi úr szolgáját, ki hívta urához, de tanúnak nem volt ideje késlekedni. Azután mikor Sztrecsénből kiment, zsolnai fegyvereseket látott-Ugyanazon napon volt Záborban is tanúkihallgatás, a hol nemes Záborszky János személyesen megtaláltatván és megidéztetvén , semmiképen nem akart megesküdni, sem vallani (quia esset servitor suae Majestatis). Végre is a kilenczedik kérdőpontra ily módon vallott : Tudja és szemeivel látta, hogy nemes