Századok – 1875

Thaly Kálmán: Jelentés a Radvánszky és gr. Csáky-levéltárak Rákóczi kori adatairól 83

THAI.Y KÁLMÁLTÓL. 95 ket t. Haan Lajos tagtársunknak adván által, ő lemásolta, és Révész Imre Figyelmezőjében közölni igérte. Végre említendő még egy külön csomag, Radvánszky János 1711-iki lengyelországi bujdosásáról, s onnat épen a szatmári béke idejére gr. Pálffy János biztatásai és biztosításai folytán lett hazatértéről és jószágai birtokbavételéről. E csomagban foglaltatik Bercsényinek már föntebb érintett három levelén kívül gr. Csáky Mihálynak is egy, b. Klobusiczky Ferencznek, de kivált Istvánnak pedig számos levele Duklyáról és a lengyel szélekről, a hazai állapotokat ecsetelők ; Pálffynak néhány eredeti assecuratoriája s menevédlevele Radvánszky és nővére Gerhártné számára; Okolicsányi Pálnak az 1711. májusában szerencsésen házához érkezett Radvánszkyt szomorúan üdvözlő f levele, melyben a keseredett szívű atya visszatér Ónodnál elvérzett szerencsétlen végű fia iszonyú sorsára, és hosszasan mereng a fölött ; továbbá a Lengyelországban maradott Gerhárt György fiának Sándornak és hű társának Pelargus Gábornak 1712-iki levelei a königsbergi egyetemről, némi tudósításokat tartalmazók a két Gerhárt Györgyről, Klementről, és a fejedelemmel bujdosó egyéb magyarokról. Befejezi e csomagot és vele a kuruczvilágot, Radvánszky János Radványból 1712. aug. 15-kéről gr. Pálffy Jánoshoz írt levelének fogalmazata, — melyben, boldogtalan atyja végsorsától rettegvén, említi, hogy bizonyos »kinyilatkoztatott lengyelországi correspondentiából nékem is következendő veszedelmemet beszéllik köz ö n s é g e s s e n, némely emberek.« S hivatkozva, hogy ő mióta Debreczenben a hűségesküt letette, senkivel sem levelezett a bujdosók közül, — Pálffynak már tapasztalt pártfogását kéri. Ez a Korponay Jánosné, Garamszeghi G é c z y J u 1 i á n a elfogatása folytán megsejtett titkos levelezés ügye volt, — s Pálffy, jól tudva, hogy Radvánszky a dologban csakugyan nem részes: Vöröskővárából 1712. aug. 18-kán kelt levelében, — melynek eredetije Radvánszky fogalmazata mellett van, — »úri parolájára« assecurálja védenczét, hogy azon lengyelországi levelezés miatt ő »semmit se tartson, és bízvást csak maradjon nyiigodt elmével.« És csakugyan, nincs is semmi nyoma, hogy ezen ügy miatt