Századok – 1875

Rakovszky István: Adalékok a magyar ágyúk történetéhez 732

730 TÁRCZA. kapuján meg van a Révay - czimer mellett a Drugeth - czimer is köbén faragva épen és sértetlen állapotban. Ezen czímeren tökéletesen kivehető, hogy a kérdéses alakzatok a pólyán nem liliomokhoz, de csattokhoz hasonlítanak. Kiss Kálmán tanár N.-Kőrösön hosszabb idő óta a szathmári ref. egyházmegye történetéhez gyűjtvén adatokat, átb.ívárolta Szathmár megyének Nagy-Károlyban őrzött levéltárát, mely 3 osztályból áll : politicai, jogi és bűnügyi osztályból. Jegyzőkönyvei 1505-en kezdődnek s a folyó század elejéig vegyesen magyar de túlnyomólag latin nyelven vannak szerkesztve. Van egy csomó armalis is, részben kihalt családok hagyománya, részben letéteinény, köztük sok díszes kiállítású példány is. A megyei könyvtár hiányos állapotban vau. A lomtár egy nagy vasas ládában van, vegyesen számadások s kálvinista praedicatiók s egy bőr átalvető, melyben Endrédy uram a'vánnegye hites notariusa, egyfelől a protocollumot, másfelől az actákat lóháton vitte a megyegyűlésre. A levéltár legvégső termében vannak a legrégibb acták s Kiss K. úr ezekből igen sokat lemásolt, s ezeket jegyzékben bemutatja a választmánynak, fölajánlván azokat, melyeket a társulat föl akar használni. Köszönettel fogadtatik ; a jegyzék átnézésével s a kijelöléssel a titkár megbízatik. Botka Tivadar a »Bakócz családért« járó tiszteletdíjat visszaajándékozza a társulatnak. Köszönettel tudomását szolgál. Olvastatott Pozsony városa polgármesterének 1875. nov. 13-án 9128. sz. a. kelt levele, melyben fölkéri a társulatot, hogy 187 7-iki kirándúlásának színhelyéül Pozsony városát és környékét szemelje ki. — A választmány szíves köszönettel és elismeréssel fogadja Pozsony városának ezen hazafias ajánlatát, s az egyhangúlag határozattá emeltetik. Végül következtek a fölolvasások : Fraknói Vilmos II. Lajos király egy eddig ismeretlen számadási könyvét mutatja be, mely a múzeumnak tulajdona, s melyből főként a királyi udvartartásra vonatkozó adatokat állította össze Cgy vonzó, s nagy érdekkel hallgatott mívelődés-történeti képpé. Báró Kadvánszky Béla, mint a bodoki bizottság előadója jelentését olvassa föl. Wertheimer Edének Magyarország állapotáról írt czikkét T h a 11 ó c z y Lajos olvasta, mindkettő a Századok jelen füzetében olvasható. Ezután a választmány zárt üléssé alakúit.