Századok – 1875

Sándorfi: Helfert „Revision des ungarischen Ausgleichs” 727

KÖNYVISMERTETÉS. 7 1 5 reformatio befolyása hazánkban.« »Magyarország vég[>tisztulása.«, »Bethleu tíábor udvara.« czímű czikkek könyvekből vagy értekezésekből elvont tanúiságokat, igazságokat vagy egy darab korrajzot nyújtanak, mert Salamon nem szokott ok nélkül írni» még ismertetést se, sőt néha azt a tanúiságot vonja le a bemutatott munkából, melyet szerző szabatosan formulázni elmulasztott. Mint Macaulay tanúlmányaiban, rajta is megesik, hogy jobban megvilágosítja a kort mint a mű, melyből merített : csakhogy az angol bámúlatosan föl tudja derítni az egész kort, Salamon pedig annak egy részét szakítja ki, mondhatni egy-egy episódját adja annak. Ezek tehát egy kivételével, nem essay-ek, s hogy nem lettek azokká szerző kezében, azt azon műveinek, melyekre rá illik, a tanúlmány név, olvasása után sajnálhatjuk ; különösen kétczikke van, mely bámúlatosan összekúszált, zavaros és roszúl fölfogott dolgokat helyez egészen új világításba: egyik, Magyarország térképe a hódoltság alatt, mely ha jól emlékszem, felelet egy angol tudósnak Bowringnak hozzá intézett kérdésére, s a másik a megyei szerkezet fejlődésének története, mely a megyei kérdés fölszínre kerültekor Íratott. Az első sokkal elvontabb dolog volt, liogy sem beszéltek volna nálunk róla, s legföljebb csak egy angolnak jutott eszébe érdeklődni iránta, hanem annál többnek ajkán hangzott a másik, mint »nemzeti lételünk palladiuma s fönnmaradásunk garantiája.« De hogy mennyiben palladium és mennyiben garantia, azt ugyan nem igen tették beható tanúlmány és combinatio tárgyává; — kiket e kérdés érdekel, azt igazán e munkából fogják megtanúlni. Sőt annak ezer éves múltját is emlegetik, mint sok nemes család, mely — hogy Salamon hasonlatát idézzem — Árpádig, sőt Noéig viszi föl családfáját — pedig épen mint ama családok a megyék is történelmileg azóta említésre méltók, mióta az ország sorsára döntő befolyást gyakoroltak. Az értekezés két része közül az első a honvédelem, a másik törvénykezés tekintetében constatálja a megyei institutionak keletkezését, históriai szereplését, s kimutatja, hogy az első a török-magyar korban, a másik I. Mátyás alatt fejlett ki. A kötet legnagyobb czikke az 1741-iki koronázó országgyűlés, mely annak egy harmadát foglalja el, részletes búvárko-Századok. 61