Századok – 1875

Knauz Nándor: II. A zágrábi krónika 684

PESTY FRIGYESTŐL. 683 tán faépítmény volt, nem pusztúlhatott-e el nyomtalanúl, kivált ha meggondoljuk, hogy a dülakozó török a közeli Temesvárban megfészkelte magát ? A hires háj-szent-lőrinczi prémontréi prépostság épületéből csak egy 10 • ölnyi téglahalom vanfenn a bozótok közt ; nincs jogunk várni, hogy az itebői prépostságnak valami különösen jelentékeny maradványai származtak légyen át korunkra. Ittebe áradásoknak kitett vidéken fekszik ; a régibb századokban, midőn a szabályozatlan folyóvizek az emberi szorgalom által semmi tilalommal sem gátoltattak, a mocsárok és pocsolyák mindinkább terjedtek, és a XVII. és XVIII. században nagyon gonosz hírre vergődtek. Képzelhető-e, hogy a buzai föld oly elvadúlása mellett, a prépostsági halastavak, ha ilyenek léteztek, minden más intézkedésnél erősebb nyomot hagytak volna / maguk után ? Ugy hiszem nem. De ha föltétlenül nem szorúlunk is ezen archeológiai bizonyítványokra, megvallom, nagyon szívesen venném, ha ezen részről is találna támaszt az én állításom. És hogy ez történjék, a temesvári történelmi és régészeti társulat figyelmét hívom föl e tárgyra, melytől mindenekelőtt remélhetni, hogy gondos ásatások és a helyszín tanülmányozása által döntse el azon kérdést, váljon az okleveles és nyelvészeti bizonyítékokon kívül képes-e az archeologia is bizonyítani azt, hogy a vituliui, vagy helyesebben ittebői prépostság Torontál-vármegyének azon helyén állott-e hol most a Béga habjai Ittebe község szerény földjeit áztatja ? PESTY FRIGYES.