Századok – 1875

Wertheimer Ede: Magyarország állapota a XVI. és XVII. században 659

WERTHEIMER EDÉTŐL. 661 nincs alaposabb gyógyszer — mintha szabad betekintést engedünk nekik a múltba. Magyarország nagysága és múltja által a császár legjelentékenyebb állama. 1

) A természet áldásai oly dúsak, hogy a szomszéd tartományokat könnyen élelmezheti. Gazdag arany és ezüst-erek jutalmazzák a kincskeresőt ; majd minden éreznem található. Magyarország nagy mennyiségű gyümölcsöt és bort termeszt, hús,hal és barom van bőven. Semmit sem nélkülöz itt az ember s a hiányzót könnyen pótolhatni a szomszédból. Béke idején ez az ország állapota. »Bármennyire kedvez azonban a természet a magyar oknak—így szól ezután a velenczei— épen oly ellenségöka szerencse, mely nem engedi, a természet áldásait élvezni s éltöket mindig koczkán tartja.« Szomorú kép tárúl föl előttünk. Alkotmány, hűség, erkölcsök, minden, mi az államot állammá teszi, bomló félben vagyon. Gondoljunk csak I. Ferdinánd és Miksa idejére, kik majdnem folyton mérkőztek a törökkel, Szapolyaival ; tekintsük a többiHabsburgok harczát a pogánynyal s a magyar »fölkelőkkel.« Az ország nagy, sőt legnagyobb részben a török fennhatósága alatt van. Budán basa székel, míg a király Pozsonyban, holott az országgyűlések tartatnak.2

) Hajdan 100,000 gyalogot s 6.0,000 lovast számlált a magyar sereg, most alig hozható össze a megmaradt részekből 20,000 gyalog s 10,000 lovas. »A magyar állapotok — mond Michèle 1564-ben — oly roszak, hogy roszabbak már nem is lehetnek.« Nemes és paraszt egyaránt közel voltak a kétségbeeséshez. Nemcsak azért, mert Magyarország királyi tekintélye majd nem tartományivá sűlyedett volt alá, hanem mert egyes hatalmasokat uralt a haza. Hét vagy nyolez ily kényúr ragadta magához a hatalmat és ugyancsak erőszakoskodott a többieken. 3) Ferdinánd jól tudván, hogy jobban cselekszik, ha 1) Fontes rerum Austriacarum XXX. k. 320 1. Corraros János 1574. jelente'sc. »II regno d'Ongaria lo chiamaró il stato piii nobile si per la grandezza de dominio ebe solena hauere sotto di se, come per 1' imprese e cose notabili fatte da quella ualorosa natione ne i tempi passati.« 2) XXX. köt. 200 1 ">11 Imprese ridusse in Possonia doue tiene le diete del regno.« 3) XXX. köt. 250 1. . . . »sono sei ö otto delli piit potenti, che opprimeno Ii altri, come tanti tiranni.« 47*