Századok – 1875

Wertheimer Ede: Magyarország állapota a XVI. és XVII. században 659

SZÁZADOK. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. Tizedik füzet. IS7.». December hó. Magyarország állapota a XVI. és XVII. században. A velonczei követ-jelentések nyomán. A történetíró ma már nem szorul mentségre, ha állameseményektől eltekintve, a népélet többi nyilvánálásait is szemügyre veszi, sőt inkább ez állapotok kutatása, múlhatlan kötelességeként tűnik föl. Bizonynyale kötelességet könnyebben teljesítheti a XIX. század történetírója," mint teljesíthették a megelőző idők búvárai. De a belső élet képét, hogyan éltek őseink, hogyan más nemzet, igen sokszor a forrásoknak évek hosszú során át folytatott tanúlmányából állíthatja össze az ügyes kéz. Csak alkalomszerűleg veti oda az író azon vonásokat,melyek ma kiválólag érdekelnek bennünket. Még nem voltak statisticaihivatalok, s a statisticáról, mint tudományról sejtelem sincs. De azon írók közt, kik e jelenségeket némi figyelemre méltatták, mindenekelőtt a velenczei köztársaság követei érdemelnek említést. A német császárok,kik egyszersmind magyar királyok is voltak, udvarainál voltak ilyen követek, kiknek diplomaticai kötelességök volt napi jelentéseik (dispacci) mellett akkor, ha követségük végett ért, általános jelentést (relazione) tenni azon ország viszonyairól, melynél accreditálva voltak. Fönntartva magamnak, ezen velenczei követekről, a XYI. és XYIl. század diplomácziájának fénypontjairól máskor tüzetesebben szólni, ezúttal csak egypár észrevételre szorítkozom. Ama sokszoros összeköttetésnél fogva, melylyel Yelencze Európa majd minden fejedelmével állt, rá volt átalva, hogy az egyes államok erejéről positiv tudomást szerezzen. Diplomata polgárainak föladata volt,idegen udvaroknál tartózkodásuk folya-Századok. 47