Századok – 1875

Szabó K.: Egy székely örökségi per 1635-1538-ban 592

szabó károlytól. 595 András, ki neje Szentannai Gyulakuti Borbála után Maros-széken már különben is tekintélyes birtokos volt, a Maros-széki Kisfalud birtokához. Kisfaludhoz azonban Szentannai vagy Szentgyörgyi Tóth Miklós *) Maros-széki főember is jogát tartotta, a mennyiben Székely Ferencz ezen egész helységet, a benne lévő nemesi udvarházzal és három kerekű malommal együtt, bizonyos összegben neki és fiainak Jánosnak és Balázsnak még régebben elzálogosította volt. S elgondolhatjuk, hogy ezen birtokkérdés ügye nem csekély befolyással lehetett a Szentgyörgyi Tóthok és Lázár András közt kifejlődött ellenségeskedésre, mely annyira ment, hogy a hatalmas Lázár András Szentgyörgyi Tóth Miklóst, mert bizonyos ügyben a székely nemzeti gyűlés elé idéztetve, meg nem jelent, de azért is, mert fia János a székelyek egymás közt kihirdetett tilalma ellenére Szentgyörgyi és Bazini Péter erdélyi vajda szolgálatába állott, a székely nemzet gyűlése által már az 1508-dik év első felében a székelység kebeléből számkivettette s Benefalva és Kisfalud nevű helységeit, négy malommal s minden ingó és ingatlan javaival együtt lefoglaltatta.2) Kisfaludra nézve azonban Lázár András a Szentgyörgyi 1) Tóth Miklós és fiai egy mindjárt említendő 1509-diki levélben Szentannai, 1508. és 1519-diki levelekben (Székely Okit. I. köt. 317. és 344. 1.), valamint az alább közlött 1535. és 1538-diki Ítélet-levelekben mindig Szentgyörgyi előnevet viselnek. Hihető, hogy nemcsak Maros-Szent-Györgyön, hanem a szomszéd Maros-Szent-Annán is bírtak. 2) Kitetszik ez II. Ulászló Budán 1508. julius 16-dikán kelt leveléből, melyben megparancsolja Perényi Imre nádornak, Szentgyörgyi és Bazini Péter erdélyi vajdának, és Somi Józsa temesi ispánnak s az ország alsó részei kapitányának, hogy Szentgyörgyi Tótii Miklóst a székelyek által elfoglalt jószágaiba helyezzék vissza, s közte és a székelyek közt tegyenek igazságot. Székely O k 11. I. k ö t. 317. 1. — Hogy Szentgyörgyi Tóth Miklós ezen száműzetése alkalmával, ellene a főszerepet Lázár András vitte, bizonyítja Szapolyai János erdélyi vajda 1519-diki ítélet-levele, melyben mondja, hogy a múlt időbben néhai Szentgyörgyi Tóth Miklóst, néhai Szárhegyi Lázár András és társai űzték ki a Székelyföldről, a mikor benefalvi volt jobbágyait a székely nemzeti gyűlés szabad székelyekké tette. Székely Okit. I. köt. 344. 1.