Századok – 1875

Wertheimer Ede: Ranke Lipót (Tanúlmány) 583

tárcza. 57!» .1 zágrábi és charmai 18l!)-ben hg. Windischgrätz panaszára egy horvát bizottságnak kiadattak. Meg vannak és átvétettek : Eger 5 kötet, Kalocsa 2 fii/., Csanád 2 f., Győr 12 k., Nagy-Várad 2 k., Nyitra 15 k., Pécs 1 k., Szombathely 15 k., Esztergom 30 k., Vácz 8 k., Szalavár 3 k., Garam-Sz.-Benedek 7 k., Pannonhalma 2 k., Lelesz 10 k., Jászó 12 k., Thurócz 1 k., Csorna 3 k. Némelyek ezek közül csak betűrendes mutatók, és mint p. o. a kalocsai, csanádi, váczi, a 18-ik századnál régibb iratokat nem tartalmaznak, mások hol bővebb, hol soványabb kivonatokat adnak ; legjobb az esztergomi. Rendszereik is különbözők, mindegyikének azonban meg van a haszna, hogy az illető hiteles hely levéltáráról némi tájékozást nyújt a történetbúvárnak. Hiányzanak a magyarországi hiteles helyek közül még : Pozsony, Szepes, Székes-Fehérvár és Veszprém^ a három elől nevezettet az országos levéltár fölterjesztésére a belügyminiszter az igazságiigyminiszterium útján fölszólította, hogy elenchusaikat szinte küldjék be, még pedig közvetlenül az országos levéltárba ; a veszprémi káptalanra nézve pedig e napokban történt a levéltár részéről fölterjesztés, és remélhető , hogy az is legközelebb föl fog szólíttatni elenchusai beküldésére, s nincs kétségünk, hogy hazafias káptalanaink mihamarább eleget fognak tenni a kormány fölhívásának. P. — Y egyes közlések. Rosty Zsigmond a »Tatárjárás -Magyarországon« czímü munka, szerzője élete 65-ik évében c napokban meghalt. E müve Pesten 1856-ban látott világot s az akkori sajtó méltányolta a gondot és szorgalmat, melylyel szerzője az adatokat monographiájához összegyüjté s az igyekezetet és buzgalmat, melylyel azokat összeállítá. Eredeti önálló ítéleteket mondott ki müvében, melyek mutatták, hogy gondolkodó és ítélni tudó fővel bír. De müve élvezhetőségét nagyon gátolta a kortúl elmaradt ó divatú irálya. Mindamellett első irodalmi föllépésével szép sikert aratott, s aligha nem ez szolgált ösztönül, hogy még egy pár évig dolgozgatott. Abban az időben indították ineg Greguss Ágost és Hunfalvy János a »Család Könyvét«,melynek Rosty is dolgozó társa volt, azl856-iki évfolyamban Bátor Opos, Soovári Soos György életrajzait s egy kis helyreigazítást a Croy és Rubenpré nemzetségek fölött folyó tudományos vitában, az 1857-ikiben két értekezést (Egy kis éremtan. — A byzanczi arany-érmekről. — A Szent-Jáki apátság) közölvén. Székesfehérvár hajdani nagy templomáról a Magyar Evlapok 1. kötetében (1857) a Magyarok és finnek közt volt viszonyokról a Magyar Nyelvészetben *