Századok – 1875

Szilágyi Sándor: Gúnyirat Bethlen Gábor idejéből 382

«VST KÏ.'^«ÜSR.'íriíiSíKT 'F^' ' , fT KÖZLI SZILÁGYI SÁNBOR. 389 14. Száma nincsen immár sok latorságának, Gonosz kívánója lén szép hazájának, Bocskai hadakor latrot hitt komának, Titkos árulója volt ő császárának. 15. Ezeknek utánna csuda-mestersígben, Forgatta ö magát tekéletlensígben, Nagy sok nyilvánvaló latrot hitt Szeredben, Az kiket ismertem, fogadta kedvében, Nem volt tekéletes soha ílotíben. 1(5. Latorságban merült legelsőn Tordait Egy barátcsuklyábúl a gonoszra ő hitt ; Második barátot ismertein Bádait, Az fajtalan élet kiben, mint egyéb, rítt ; Két szekér apáczát Szombatból hozzá vitt. 17. Láttam mindezeknek szörnyű íleteket, Mert az tiszta szerzet kivetette őket, Isten nem kedvelte, mint gonosztevőket, Több sok latorságra merült embereket, — Praedicatorságra emelte mind üket. 18. Ez immár utolsó s nagyobb latorsága, Jámbor császárának lén árulója, Az papi jószágnak széllyel foglalója, Ki miatt elpusztult az maga sajátja, Lucifer ördögnek leszen fősáfára. 19. Bizony nagy latorság Turzó Staniszlótúl, Vízi-mesterséget tanúit volt atyjától, Az császár álgyúit kivenni Dunából, *) Kiért majd kivonják az Szered várábúl. • lóbb kereskedői közé tartozott. Ennek fia. János a bányavárosok megszerzése által dúsgazdaggá tette azon ágat, melyből Szaniszló származott, — míg a másik ágat, a Theofilét (vagy az árváit) csak Imre atyja, György nádor tette dúsgazdaggá. *) T. i. azon ágyúkat, melyeket 1619. oct. 20-kán Pozsonynál a német hadak vezére Tieffenbacli a Dunába taszíttatott. Hatvani IV. 160. V. ö. Mikó III. 237. Bethlen egyet neki ajándékozott.