Századok – 1875

Bujdosó Valentinus: Régi magyar helynevek 348

TÁRCZA. Gratz — Gréez. (Régi magyar levelezésekben, sőt a kuruez dalokban is így fordul elő.) Hradisch , Ungrisch-llradiseji = Radistya, M a g y a r - R a d i stya. Morvában. Jaroslaw = Jaraszló. (Gácsországban. Egykor Rákóczi tulajdona volt ezen uradalom.) Jaworow = J a v a r ó. Ugyanott. Jassy = J á s z v á s á r. (Moldva fővárosa, egykor magyar hódoltság ; mint neve mutatja, alighanem a jászok által alapítva.) Ulok — Újlak. (A Szerémségben. A híres l'jlaky berezegek ősi fészke.) Karloviez = K á r 1 ó c z a. (A Szeréin vidéki magyarság ma is e néven, nevezi, történelmileg is így említtetik.) Lemberg = 11 y v ó. (A régi magyarok folyvást így használták. Lengyel neve L w o \v, s úgy látszik, ebből lett a magyar, melyet mindenesetre föl kellene újra eleveníteni, a német Lemberg helyett.) Mehádia = M i h á 1 d, okmányilag. (Ezen eredeti régi jó magyar névből lett aztán az oláh lakosok által elrontva a Miháldia, Mehádia név. Ez is okvetlenül felújítandó volna, annálinkább , inert ina már magy. kir. kincstári birtok ezen híres fürdő.) Mitrovitz = S z á v a-S z e u t-I) e m e t e r, okmányilag. (Szerbül is : Diinitrovitz, s úgy Mitrovitz.) Pettau = P o t o il y. (Styriában.) Radkersburg = R e g e d e. (Ugyanott. Itt egykor magyar országgyűlés is tartatott. A szomszéd Vas megyeiek ma is Regede néven nevezik.) Ruszcsuk = Orosz-Csík. (L. Mikes Kelemen Törökországi Leveleit. Úgy látszik, kún alapítású hely, s eredetileg is Orosz-Csík . volt neve, melyből úgy lett a Ruszcsuk név eloláhosítva.) Sabatz = S z a b á c s. (Hajdan magyar végvár, a Száva mellett.) Semcndria - = Y é g-S z e n d r ő. (Egykor híres magyar végliely az Al-Dunánál.) Thorn — T orouy a. (Lengyelországban.) Turnu-Severin — S z ö r é n y-t o r n y a. (Ad normám: Simontornya.) Turopolya = T ú r m e z ő , Túr mezeje. Widdin ---- 1? o d o u y. (Bolgárországban.) Wiener-Neustadt = Német- (és nem Bécs-) U j h e 1 y. Zeinlm = rL i m o u y. Közli: VALENTINUS BUJDOSÓ,