Századok – 1875

Thaly Kálmán: I. Rákóczi György szabályzata udvari bejárói számára 341

TÁlíCZA. 343 mindnyájan hátunk megett udvaroljanak, mikor olly hellyen volnánk, az hol mind az reánk való vigyázás s az ö hűséges szolgálatjok kívánná ; az mint köztök az fő- és vice-lioffmesterek el fogják rendelni, szolgáljanak szép rendben állván, fegyverek oldalokon lévén, józonon legyenek, senki mellölünk illy állapatbau imitt-amott el ne maradjon, ne vendégeskedjék, ajtónknál legyen, háljon, személyünkre vigyázzon, — mert egyátaljába verés nélkül nekik el ne szenvedje. Semmi hírt, hallott beszédet az Mi házunkból ki ne vigyenek, imitt-amott ne csevegjenek ; követségeket, izeneteket igazán vigyenekhozzanak, — a ki az ellen vétene : kiveretik udvarunkból gyalázatossal!, s még nagyobb is esik rajta, érdeme szerént. Asztalunkon álló írásokat, leveleket, supplicatiókot, sem az ollyanokot, kiket az secretariusnak vagy másoknak küldünk tőlök : ne hányják , látogassák, olvassák, kötelességek alatt, sem másunnét supplicatiót titkon asztalunkra ne tegyenek, elegyétsenek leveleink közzé, mert büntetetlen el nem szenvedjük ; — nyilván is kiki megadhatja Nekünk. Mind télbe-nyárba az felkelésbe minket megelőzzenek, s házainkat kitisztéttassák, s bennünket felöltözve várjanak háló-házunk ajtaja előtt. Minden estve, reggel, minekelőtte lefekiisznek, reggel penig felkelnek s öltöznek : imádkozván elsőben reggel, valahol az alkalmatos, ság, úti szállóhelyeinknek alkalmatossága engedi, elkezdvén az Mojzses könyvén, egy közzülök az Bibliából olvasson el mindnyájoknak jelenlétekbe két Caputot, azután egy szép imádságot, az reggeli és estveli időhöz képest illendőt, felszóval, térden állva olvasson el, s ők is úgy mondván utáuna, azután az mellyik időhöz mi leszen alkalmas, azt vigyék végben. Bejáróink közzül a kinek mi tiszti, hivatalja fog lenni, hogy azok is abban híven, igazán, tisztán józonon, serényen eljárjanak : szorgalmatos vigyázása legyen reájok ; a ki el nem járna benne s szót nem fogadna, — illendő büntetéssel is reászoktassa őköt. Mikor vagy tanácsinkkal, vagy azonkívül is böcsttletes híveinkkel tanácskozunk, beszéltünk : ollyankor házainkon által ki s be ne járjanak, külömben be se jöjjenek, interturbáljanak, — hanem, ha igen siető s elmúlhatatlan volna az dolog, ollyankor hoffmesterünk által jelentsék meg, avagy ha udvarnál nem volna, az ajtót koczogassák meg. 24*