Századok – 1875

Kandra Kabos: Sayous E. A magyarok eredetéről czímű művének ism. 334

KANDRA KABOSTÓL. 335 nak, sok elismeréssel tartozunk azon külföldi tüdósoknak , kik történelmünk őszinte, jóakaratú tanúlmányozására időt és fáradságot szakítanak. Ily férfiú Sayous Eduárd, a ki már hét év óta foglalkozik történelmünk tanúlmányozásával és egy terjedelmes mü bevezetéseképen adta ki a múlt évben föntczímzett müvét. S mit foglal magában a jelentős czímiratú füzet ? Annak kimutatását, a magyar nép sokféle hányatások után mikép fészkeié meg magát a műveltebb Európában ? melynek gondviselésszerűen egykori védelmére lőn hivatva. Jellemzését fajunknak: nyelvében, ős hagyományaiban és meghonosúlásában. Vázolja hódításait, hadi kalandjait, melyek bukását okozzák vala, ha a keresztyénség védszárnyai alá nem menekül ; végre vallási és politikai állapotát. Szóval, e füzet nemzetünk legrégibb múltjának képét tárja olvasói elé, és pedig beható tanúlmányok alapján Szerzőnk a magyar történetnek, tárgyára tartozó csaknem összes nyomatott"[kútfőit ismeri és fölhasználta; így: Bonfinius, Fessier, Horváth István és Mihály, Majláth, Pray, Szabó K., Szalay idevágó műveit ; a krónikákat és okmánytárakat ; Ipolyi, Römer, Pulszky, Érdy, Jerney régészet-történeti értekezéseit ; ethnograph-iróink közöl Hunfalvy Pált és Vámbéryt ; a szótárírókat és költőket. Oly halmaz, mely nem egy előkelő hazánkfia történeti könyvtárát meg fogná szégyenítem. A munka öt fejezetből áll. Az elsőnek (3—26 lap) czíme: »A magyar nép eredete a történelem világánál« (Les origines du peuple Magyar au point de vue historique) a m a g y a r-szó érteményét igyekszik megfejteni , bő olvasottsággal idézvén az e körűi létezett különféle magyarázatokat a középkori »m á g o g-, m a d s g a r«-tól a finnisták »ma=gyerniek« értelmezésén keresztül, egészen jeles Szabó Károlyunk indokolt föltevéseig, a ki szerint nemzetnevünk a M e g y e r törzsnévvel synonym. Ismerteti a közhasználatú adatok nyomán a hármas ősi nomád-lakhelyeket és a nemzet legrégibb viszontagságait. Előadása, valamint újabb adatokat nem igen tartalmaz, úgy nem is tér el lényegesen hazai íróink felfo-