Századok – 1875

Balássy Ferencz: A Knauz N.-féle esztergomi érseki okmányt. ism. 328

BALÁSSY FERENCZTÖL. 329 tandó, hogy ezen érsekségnek, mint oly kiváló egyházi és politi­kai tényezőnek, története önállólag is megírva, és necsak rövi­den és töredékesen, mint Pray Hierarchia, Schmitth A r­chiepiscopi Strigonienses, és Török János Ma­g y a r o r s z á g Prímásai czímű munkáiban, hanem érdem­legesen és régi dicsőségéhez méltóan tárgyalva legyen. Épen egy ily munkához gyűjti és állítja össze az anyagot t. szerzőnk, ki fáradhatatlan szorgalommal és nagy tudományos készültség­gel nyomozza és tárgyalja az esztergomi érsekség történetének emlékeit és kútforásait, s e nyomozásának eredményéül előt­tünk fekszik a czímzett munka I. kötete, mely 979-től 1273-ig terjedve, 688. lapon 792 oklevelet vagy kivonatot tartalmaz ; melyet ágy vagyunk értesülve, hogy még négy vagy öt kötet fog követni, a mohácsi vészig *). Már ennélfogva is lehetetlen a hazai történetirodalom ér­dekében hazafiúi örömmel nem üdvözölnünk e munkát vagy gyűjteményt, annál is inkább, mert e fölött való örömünket még bővebben indokolják annak kiváló érdemei, miket itt csak igen röviden érintünk meg. És pedig : a) az, eddigelé nélkülözött adattárt, egy monumentális apparatust szolgáltat az esztergomi érsekség történetéhez s annak bővebb és részletesebb megírásához, melyben chronologiai rendben mind közölve vagy legalább fölemlítve találtatnak ezen érsekségre vonatkozó okmányok és más történelmi kútforrások. A t. bírálónak ugyan, az a kifogása e gyűjtemény, vagyis annak itt érintett érdeme ellen, hogy az összesen csak tizenöt új oklevelet tartalmaz, a többi már mind volt közölve szerzőnk által másutt. Mindenesetre annál érdekesebb egy ily gyűjtemény: mennél több új, vagyis még eddig nem ismert oklevelet tartalmaz. Ha azon­*) S miért nem tovább is? Miért épen Wárday Pál, Oláh, Verán­csies, Forgách, Pázmány, Lippay, Szelepcsényi, Széchenyi György stb. oly nevezetes érsekek korát és nagyfontosságú szereplésükről szóló ac­tákat kiadatlanúl hagyni ? Ez valóban sajnálatos volna, — hiszszük is, hogy be nem következend, hanem a becses vállalat legalább a szatmári békéig folytattatni fog. S z e r k.

Next

/
Thumbnails
Contents