Századok – 1875

Waltherr Imre: A Zaah nemzetség és a Saagiak történeti tanúlmány 253

A Zaah nemzetség és a Saagiak. Bottka Tivadar szakavatott túdósunknak a Századok-ban közlött kimerítő értekezése folytán, fölötte nehéz volna nekem laicusnak a Zaahok nemzetségéről és a visegrádi rémdrámáról újat mondhatni ; a mennyiben azonban Bottka Tivadar úr a merénylet megakadályozásánál ténykedő egyik személyről, János mesterről és családjáról csak néhány szóval emlékezett meg, — a mennyiben továbbá az értekezésem tárgyát képezendő egyén a Zaahokkal és Saagiakkal, kiket némelyek azonosítani akartak, szoros összefüggésben áll : bátor leszek az olvasó figyelmét néhány sornyi előadásommal igénybe venni. Mindenekelőtt azonban, miután Bottka Tivadar úr értekezése szerint a nógrádi Zaahokról eddigelé közlött oklevelek eredetijei ismeretlenek: kivonatilag közlöm azon okiratokat, mik szorosan a Zaahokra, úgy János és családjára vonatkoznak, s melyek eredeti példányai a gróf Károlyi-nemzetség budapesti levéltárában léteznek. 1. 1332. Károly király a Zaah nemzetségből származott Zaah fiának Feliciánnak, Nógrád- és Gömör megyei birtokait János mesternek, a Celentől származott Sándor fiának adományozza. 2. 1334-ben Károly király, Zaah Felicián Gömör vármegyei Jezte nevű birtokát, János mesternek, Sándor fiának adományozza. Ugyanezen oklevélben átírva foglaltatik az esztergomi káptalannak a király 1333-diki meghagyása folytán eszközlött beiktatási és határjárási jelentése. 3. 1336-ban Károly király, a Zaah nemzetségbeliek összes Nógrád vármegyei birtokait, Folkusteluke és Kezy kivételével, János mesternek, a Celentől származott Sándor fiának, úgy