Századok – 1875
Nagy Iván: A neczpáli levéltár 223
NAGY IVÁNTÓL. 241 is rokonaival. 1456-ban pörölnie kellett nagybátyjával azért, hogy ez Hricsó várát és tartozékait, az arról szóló oklevelekkel együtt, az ő jogainak megsértésével vejének Pongrácz Istvánnak elidegenítette. 1458-ban nagybátyjának Istvánnak neje Katarina és veje Szakoly László elfoglalták és feldúlták Zaránd és Békés megyei bethlenovszki, seprősi, bodoni és gyomai birtokait-Ugyanez évben kielégítő ezeket a leánynegyed és jegybérre nézve a Neczpáli család összes birtokaiból, kivévén a blatniczai várat, minthogy ezt (utóbb, 1460-ban) hatezer arany-forintban Justh Andrásnak elzálogítá 1460-ban unoka-nővérének Cziczellének Pongrácz István hitvessének zsámbokréti birtokát, kinek zsarolásai ellen 1461-ben mégis pörbe kellett bonyolódnia úgy Zsámbokrét végett, valamint Blatnicza vára és jahodniki birtoka végett, mivel Cziczelle és nővére utódai nevezett birtokait dúlták és elfoglalták, tníg végre őket 1462. és 1463-ban a túróczi convent bizonyítványa szerint zsámbokréti és jahodniki, majd Ágnes özvegyet az összes birtokokhoz való igényeire nézve teljesen kielégíté. Még élesebben megrohanták és zaklatták őt nejének és gyermekeinek török fogságba esése után; így 1466-ban Neczpáli Zsófia Bajmóczi Noffriné és Anna Szakoly Lászlóné Balázsnak — noha még élt — már mintegy magvaszakadt állapotban lévőnek összes javaira Mátyás királytól királyi adományt mesterkedtek ki. Etény elkeseríthető asujtolt Balázst, és nem csoda ha azt látjuk, hogy ez évben Zaránd megyei seprősi birtokát rokona Bethlen Domokosnak zálogba vetette ; nagyon valószínűleg csakis megszorúltságból, mert 1469-ben ugyanattól visszaváltá bethlenovszki birtokrészét. A rokonok és ezek közt sógora Pongrácz István és ennek testvére László, kiknek biztosb megőrzés végett kezére bízta okleveleit is, birtokaiban folyton háborgatták, malom jövedelmeit erőszakosan elcsikarták, és átalában birtokait elfoglalva tartották, miért ellenök 1468—1470-ben hatalmaskodási pert folytatott, és elmarasztaló ítéletet is nyert, mindazáltal 1473-ban Zsófiával, Bajmóczinéval teljesen kiegyezett és kihasítván neczpáli, zsámbokréti, ruttkai, jahodniki, körmesházi, stefanói, gyomai és egyéb Zaránd és Békés megyei, továbbá konszkai, stranszkai és Hricsó vári birtokaiból az illető részt, őt teljesen kielégíté.