Századok – 1875

Nagy Iván: A neczpáli levéltár 223

NAGY IVÁNTÓL. 239 pedig 1450—1453-ig az idősb Neczpáli László unokaöcscse Balázs pereltek ; az ide vonatkozó okmányokból érdekesek főleg azok, melyek a Zaránd megyei B e t b 1 e n o v s z k (?) nevű helységben az állítólag Szakoly László által okozott károk megvizsgálására vonatkoznak ; azért tartom pedig ezeket ki emelendőknek, mert mai napság hasonló nevü helységet sem Zaránd megye, sem a vele szomszédos megyékben nem találok*); ellenben az 1561 -ki rovásos (dicalis) összeírásban még Bethlenesy név alatt, mint Bethlen Gábor özvegyének és Kolbász Gáspárnak birtoka fordul elő **). Neczpáli idősb László, Trencsén egykori főispánja és Szakolcza kapitánya .1460. táján halt meg. 1461-ben már csak özvegye Ágnes asszony és két említett leányai Z s ó fi a, és C z ic z e 11 e fordúlnak elő, de igen sűrűn, a családi oklevelekben. Amaz 1443-ban Keness vagy Kcnez Gergelynek neje, kitől fia Kristóf az 1461 — 1470. években mint dictus comes de Korbova említtetik, Cziczelle —mint említők — 1443—1470 közti időkörben Liptai Pongrácz Istvánnak hitvese volt; ettől gyermekei Pongrácz Miklós és Pongrácz Zsófia előbb (1471 — 1479.) Bajmóczi Niffor Imrének, vagy mint felváltva neveztetik — Onuffriusnak ; utóbbi (1485 — 1499.) Komorovszky Jánosnak neje ; ez utóbbinak voltak gyermekei Komorovszky János, Lőrincz és Kristóf. Pongrácz István Neczpáli Cziczelle halála után másodszor is házasságra lépett, elvévén — nem tudni micsoda családból — Zsófia nevű leányt. Pongrácz István, ki V. László király részén a Duna, Vág és Morava folyók közti vidéken az ország egyik főkapitánya volt ***), első neje után blatniczai várához is jogot nyervén, ezt eladta nászának Komorovszky Péternek, a lengyel eredetű Giskra-féle csapatvezérnekf), és annak árán megvévén Trencséubeii Ovárt, azzal máso*) Sem Kozma Pál Zaránd vármegye leírásában ; sem »Elonehus Civitatum, Óppidorum, Pagorum M. Princip. Transylvaniae. Cibinii 1824« ; sem »Lud. Nagy Notitiae politico-geograpliico-statisticae Hunriae. Budae, 1828« ; sem Fényes Geograpliiai Szótárá«-ban, sem végre Magyarország Helynévtára 1863. évi kiadásában nem található. **) Kozma Pál Zaránd vármegye, 21. lap. ***) Lásd róla Szalay L. Magyarország Tört. III. köt. 70. 1. f) L. Teleki Hunyadiak kora I. köt. 239. 1. Századok. 17