Századok – 1875

Nagy Iván: A neczpáli levéltár 223

SZÁZADOK. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. Negyedik füzet. 1875. Április hó. A Magyar Történelmi Társulat 1874-ik évi vidéki kirándulásáról szóló jelentések. XI. A neczpáli levéltár ismertetése történelmi tekintetben. A Történelmi Társulatnak beszterczebányai gyűléséből Hegedűs Lajos, Kubínyi Miklós, Poor Antal és Zsilinszky Miliály tagtársainkkal Túrócz vármegyébe delegáltatván, három utóbbi társammal Znyó-Váraljáról aug. 23-án délután Neczpálra rándúltunk, hol egy családi levéltár — a Neczpáli Justh uraké — tárult föl előttünk. Sokszor hangoztatott és elismert tény, hogy egyes régi okmány is több tekintetben érdekes és gyakran még fontos adatokat is szolgáltat a történelem tanúlmányozójának ; még jogosúltabban állítható ez egy egész, eleddig rendszeresen át nem búvárolt, sajtó útján átalában történelmi szempontból nem ismerte, tett oly levéltárról, mely egy pár családról és egyes vidékre nézve kiválólag tömegesen és pedig a XIII. századtól kezdve — úgyszólván — szakadatlan lánczolatban kezeinkbe szolgáltatja a leghitelesebb történelmi adatokat. — A történész egy ilyen levéltárt joggal kincstárnak nevezhet ; s ilyen kincstár tárult fel előttem Neczpálon a Justh urak ősi lakhelyén, név szerint Justh György úrnál, ki magyar szívességgel és úri előzékenységgel nyújtott alkalmat a tudományos búvárlatra. A levéltár teljes és rendszeres megismertetését tűzvén feladatomúl, le kell irnom annak külső berendezését is. Ez okmánykincs egy, öt láb hosszú, harmadfél láb széles, és ugyanoly mélységű, tölgyfából készült ládában egymásra alkalmazott fiókokban van elhelyezve, úgy, hogy majdnem minden fiók a le-Szúzadok. 1G