Századok – 1875

ifj. Kubinyi Miklós: Egy török bég parancsa a hódoltság idejéből 213

216 TÁRCZA.. II. Ottokár cseh király közti békekötés azon esemény, melylyel Magyarországnak a szó mai értelmében vett diplomatiai története kezdődik. S ugyanazon időbe esik az Anjou-ház hatalmának azon emelkedése is, mely azt Magyarországgal összeköttetésbe hozta, s mely nemcsak Róbert Károlyt és családját a magyar trónra juttatta, hanem mindvégig, a dynastia kimúltáig, hazánk köz- és nemzetközi viszonyaira is igen hatályos befolyást gyakorolt. Hazánk diplomatiai és nemzetközi története ezen időben főleg Olaszország irányában fontos nem kevésbbé, mint érdekes. Legfontosabb a pápai székhez való viszony ; de Sicilia és Velencze, s később Florencz, Genua és Milano is mindannyi pontot képeznek, melyekhez nevezetes érdekek kötvék. E mellett a német birodalom és annak Magyarországgal határos tartományai, Csehország, Lengyelország, s a német rend is több tekintetben szoros összefüggésben álltak hazánkkal, főleg Róbert-Károly óta, ki az európai magyar diplomatiai alakulásoknak volt tulajdonképi alapítója, melyek azután fia és utóda Lajos király által teljesebb kifejezést nyertek ; ennek halála után azonban ismét szűkebb korlátok közé szoríttattak. S megjegyzésre méltó itt még az is, hogy hazánknak keleti politikája, névszerint Szerbia és Bulgaria irányában, az Anjouk alatt a nyúgotnak nemzetközi conjuncturáitól nagyobb mérvben függött, mint Konstantinápolyiéi, s hogy Zsigmond óta Magyarország már egészen átváltozott viszonyok közt kezdett létezni." íme, ezen vázolt irányban nevezetes a jelen gyűjtemény, melynek darabjai tehát, mintegy apró mozaikképek, a külállamokkal való kapcsolatban mutatják be hazánk középkori szereplését az európai országrendszerben. A becses gyűjteményhez anyag elég bőven áll már készen (az utóbbi időkre nézve b. Nyáry Albert olaszföldi másolataiból is szaporítva) s a rendezést a lankadatlan szorgalmú Wenzel gondos kezei ernyedetlenül folytatják, — úgy, hogy a második kötet is még a folyó 1875-ik évben megjelenend ; nincs tehát ok az oly szépen indúlt vállalatnak netaláni félbenszakadásától félni, mint ez — fájdalom ! — oly számos kiváló becsű magyar tudományos műnél előfordúlt. — »A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése.« Ez a czíme egy termetes kötetnek, mely az akadémiai Monumenták 52-ik darabjaképen, Szilágyi Sándortól közölve, legközelebb világot látott. Ezen, a Rákóczy-háznak két részre, úgymint a vörösvári gr. Aspremont-Erdődy, és a budai kir. kamarai levéltárakra oszlott archívumának