Századok – 1875

Dr. Rajner Gyula: A Znyo-Váralja-tarnóczi bizottság jelentése 182

RAJNER GYULÁTÓL 189 hiány, részint pedig a levéltárnok távolléte miatt, tüzetesebben át nem kutathatta. Az alispán úr szíves előzékenységéből bejuthattunk ugyan a levéltárba : de kalaúz nélkül csakis a jegyzőkönyvek s egypár régibb iratcsomag áttekintésére szorítkozhattunk. A levéltár szépen rendezve, gondos őrizett alatt áll. Az iratok fiókos állványokon, kor és tárgy szerint csomagolva akkép őriztetnek, hogy az állvány egyes fiókjait vastag papírlemez borítja, melyen a bent foglalt iratok kora és tartalma röviden megjelölve áll. Sem cathalogust, sem egyéb iratjegyzéket nem találván : és csakis az állványfiókokban elhelyezett iratokról ítélhetvén, ezek szerint a 16-ik századnál régibb okiratot e levéltár nem tartalmaz, kivévén természetesen a nem megyei, hanem egyes családok tulajdonait képező letéteményes okmányokat. Legbecsesebb része e levéltárnak kétségkívül a megyei jegyzőkönyvek, melyek már az 1542. évvel kezdődve, azóta nagy szorgalommal vezetvék. E jegyzőkönyvek a megyei közgyűlések tárgyalásait, végzéseit, egyes nevezetesebb események leírását, az országgyűléseken hozott törvények másolatait, a különféle országkormányzati rendeleteket, utasításokat, meghagyásokat és fontosabb rnissilis leveleket híven lemásolva és a régibb kor törvénykezési eljárását s bírói határozatait tartalmazzák, korszakok szerinti kötetekben. A megye monographusának e kötetek kitűnő szolgálatot tehetnek az utóbbi három századra nézve. A legrégiebb kötetek, polgári és bűnvádi ügyek mellett az 1542-iki beszterczebányai, az 1543, 1545, 1546, 1548, 1550, és 1552-iki pozsonyi és az 1553-ki sopronyi országgyűléseken hozott törvényeket is tartalmazzák. A későbbi jegyzőkönyvekbe mindazon rendeletek és megkeresések foglalvák, melyeket egyes fejedelmek és hadvezérek a megyéhez élelmezés, hadállítás, elszállásolás és egyéb ügyekben intéztek. Az 1707-ik évi jegyzőkönyvekből az ónodi véres jelenetet előidézett okra nézve, csak a már különben is ismert körülmény — t. i. a Trencsény-megyei Belluson készült, s Túrócznak 1707, január 27-kén Szent-Mártonban tartott közgyűlésén tárgyalás alá került végzetes emlékirat ügye — derül ki. Mely ónodi jele-