Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 671
682 BES7.TEKCZEBÁXTA MÜVEETSÉGTtfRTÉXETE is, melynek kelészülése esztendejét egyik felirata 1502 évvel jelzi1). Úgy azon szép megragadó alakok és ugyanazon ügyes technika mutatkozik itt is az oltár szobrain, a nyíló szekrényoltár-szárnyak domborművein és képein, valamint a kápolna ívezete mesteri támkövein, melyek hasonlón dúsan stylizált emberi alakok, szentatyák s más szentek kő mellszobrait állítják elő. Csak az erőteljesebb alakításból vehető ki némelyeken, hogy külön több mester kezének művei. Ezen körhöz tartoznak még a szépen modellírozott érez keresztelő-medencze kehelyszerű alakzatban, eredetileg már dús polychrom színezéssel, melyet azonban a későbbi újítás elmázolt. Lent a talapzaton a szörnyállatok, mintegy az ellenséges sötétség fajzatainak dombormű ábrái. Ezek körűi fut mint felírat a szent írásnak a keresztségre vonatkozó szövege. Fent a víztartó medenezén, a Megváltó és az apostolok alakjai, közben dús ékítmények, gót toronykák és mérművek alakzatai a donátornak. egyszarvút mutató czímere és a mű készítésének (1475) évszámával. Az érdekes műemléket mint egyik legszebb hazai keresztelő medenezénket a műtörténet már eddig is leírásban és rajzban kiadva méltattatta2). Hasonlón érdekes a sz. Borbála-kápolna előtt fekvő veres márvány sírkőlapnak nőalakja dombor műben. Rajta egyiránt az erőteljes szigorún merev műalakítás, valamint az öltöny, a viselet, a costume érdekes. A bekötött fő, a felöltöny hosszú zárt, redős ruha-övvel átszorítva, melyen a házi asszonyt jellemző kulcsköteg, erszény s ezek mellett olvasó-füzér függ, — hű képét adja a beszterczebányai s e vidéki előkelő hölgyek középkori ruházata- és viseletének. Nevét a töredékes feliratból nem lehet kivenni. Keresztneve a feliratnak erre vonatkozása szerint Klára lehetett3). Czímere egyik pajzsa szarvasfőt mutat, a másik polgári családoknál használt úgynevezett műjegyet (Künstlerzeichen). Az évszám 1513. Valószín űi eg egy másik ell) Mit az ahhoz nem értő Zipser hamisan 1202-nek olvasott s Kachelinann is után írt, de ki később észrevéve a hibát, kiigazította.-) Kiadva a Mittheilungen d. Cent, für Baudenkmale és a »Vasárnapi Újság« valamely régibb évfolyamában. 3) Clara quae iacet hie in O —--------dissima mater, Clara fuit vita, religione, fide, cui fuit in pr — Domino sevvire superno Hoc iaeeo duro pulvis et umbra loco.
