Századok – 1874

Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 597

IPOr-YT ARNOTjDTÔL. 645 Ezen helyzetben többnyire váltsággal sikerült a városnak a nagyobb hadveszélyt magától távoltartani. Csak mire Hunyadi János mint az ország kormányzója 1450-ben seregei élén jön Körmöcz, Beszterczebánya és Zólyom alá, innét a befészkelődött cseh rablókat ’) tűzzel perzseli ki, érte a vidéket nagyobb hadvész. Mátyás király még folytatva a cseh zsoldosok ellen a há­borút, miután már fővezérök Giskra is meghódolt neki, jön 1465. Beszterczebányára, hogy a felső vidékeken lévő maradványaikat az általa először szervezett álló hadseregeibe besorolja s az ellen­állókat teljesen kipusztítsa. Ezt végrehajtva s a csehek kiirtása által az egész vidéket rablásaiktól megszabadítva, már hatalma s uralkodása magasla­tán volt, midőn 1478. Beszterczebányát nejével Beatrix király­néval ismét újra meglátogatta. Mint udvari történetírója Bon­finis beszéli, a finom ízlésű olasz származású királynét, ünepélyes utazásokkal múlattatva, vitte az ország szebb és nevezetesebb vá­rosai látogatására, hogy azokat néki bemutassa. Fényes kíséret­tel jöttek Beszterczebányára, az országnagyjaival, megtekintvén, a bányákat, a zuzodákat, őrlőmalmokat s olvasztókat 2). Ekkor történt, hogy a király, a város szép tere közepét el­foglaló nagy árúház, árúcsarnok vagy csak vásárbódék lehordá­­sát elrendelte. A jó ízlésű király nem tűrte talán, hogy a várostér szép házsorának kilátását, melyre a királynéval és kíséretével ablakából kitekinthetett egy gátolja, mit csak nagy árú vagy tőzs­de-csarnok, ellenezhetett. Mert a kisebb bódék kevésbbé állták volna útját, s a várostanácsának sem lett volna e miatt a királyi rendeletre szüksége, mely eziránt városi levéltárában olvasható3). *) így Bohemi latrones nevezi őket már az 1418-diki ország­­gyűlési felirat. *) Bonfinius dec. IV. lib. V. G00 és Baksai Chronologia 1478. az Appendixben. 3) Városi levéltár 10. csomag 8. szám. Ilosmí fabázról van ugyan szó, melyben bús, zöldség stb. árúitatott., (lásd Kachelmann III. 113. véleményét is). De e mellett hasonlón árúház lehetett, mint a né­met városok ily kereskedő házai példáúl a kölni hires Gürzenich, melyek eredetileg hasonlón faszerkezettel épültek. Századok. 46

Next

/
Thumbnails
Contents