Századok – 1874
Pauler Gyula: A beszterczebányai gyűlés 1670. 553
562 A BESZTERCZEBÁNYAI GYÜEÈS. A hír azonban, hogy a török Zrínyit Magyarország királyává teszi, nem hagyta nyugodni, sőt egészen kivette sód' rából. Azonnal magához hívatta — nagy titokban — Kende Gábort és kérte : menjen Erdélybe, mondja meg Apaffynak, legyen ő magyar király ! Neki meghódol : de Zrínyinek soha sem ! De Kende nem hajtott szavára. Nádasdy — mondá — nem rendelkezhetik egy szabad nemzet koronájáról ; oly kegyes, jóindulatú fejedelmet, mint Apaffy, ily ingatag alapon lépre csalni, fellovalni, veszélybe, bajba dönteni nem lehet1) Martius 27-én készen voltak a Gravamenek. A biztosok engedékenysége, -- melylyel ígérték, hogy Csáky tisztelettel fog írni a megyéknek, de tőlük is hasonlót kíván, dicsérték a megyéit kézséget a török ellen való fegyverkezésben, — nem csillapítá le a Rendeket. Kijelenték, hogy a biztosokkal, minthogy nincs megbízásuk gyökeressen orvosolui a bajt, sem idejük, sem kedvök nincs tárgyalni, és csak arra kérik őket, hogy sérelmeik orvoslását, mint magyarok és az ország főemberei támogassák a Felségnél, kinek válaszát megliallgatandók, május 12-re Eperjesre új gyűlést tűznek ki. A gravamenek a régi panaszokat tartalmazák, közjogi, vallási, magán ügyeket vegyest, éles, érdes nyelven, kimerítőleg. — Emlékeztették a királyt, hányszor voltak nála könyörögni hasztalan. Alig van törvény, alig a királyi diplomának pontja, melyet meg nem sértettek volna. Reményük, hogy most a gyűlésen bajaik orvosoltatni fognak, meghiúsult , mert a biztosok a kellő meghatalmazással nem bírnak. Égbekiáltó dolgok történtek és történnek az ország minden részében, és a bajnak egyik főoka, hogy a magyar ügyek törvény ellenére idegen tanácsosok által kezeltetnek, kik nem a haza javát, hanem saját hasznukat nézik, és az ország szükségleteit nem ismerik; hogy a végbeli kapitányok idegenek, gyakran méltatlan emberek, kiknek ostobaságát, hanyagságát ‘) Nagy Fereneznek lőcsei vallomása aug. 22-röl. Kende Szepessynek monda el s ez visszajövet Beszterczebáuyáról közle Nagygyal. »De potestate mentis abusse visus est« mondja a Jelentés Nádasdyrúl. —
