Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 525
BKSZTERCZK NI í ■ Y EI,TS í'.OTÖU T K N ETE. S 50 «lui elő, és majd a szláv Bystricza, majd a német Veistritz folyó név jelentésétől szánnaztattatott ; — már a következő évben, 1256- ' ban s azután 1282 óta folytonosan a magyarosaid), de most már itt elavult Berzenczebánya vagy a mai Beszterczebánya formában ira tik a királyi okmányokban.1) Nyilván az öntudatos élénk nemzeti kormányzat és magyar államjogi érzék még erősen és világosan nyilatkozik egyre itt a helynevek magyar kifejezésében is. Ismeretes, hogy a régi magyar diplomatiai, törvénykezési stb. nyilvános okmányok mindenütt hasonlón magyar helyneveket tudnak még s említenek hazánk minden vidékén. »S alig vagy csak ritkán találunk hazánk legtávolabb idegen ajkú tájékain is oly helység-, sőt határneveket, melyek magyar nevét, vagy csak magyaros kifejezését egyik vagy másik okmányunk nem ismerné. A fennebhi annyira magyarázó nevekben éppen így fenntartva bírjuk ezeket itt is, Beszterczebánya környékén, idegen vendégei és telepitvényei neveinél. Es fenntartva maradt bennük ezzel élénken még egyszersmind telepítésük eredetének is története. Más érdekes magyar állam- s magánjogi mozzanat és jelenség volna itt ebben az, hogy miké]), mily jogczímen szerezhették meg ezen koronái javakat vagy magán magyar családi birtokokat ama szász lovagok, vállalkozók, bányabirtokosok, kik azután telepeik közt a várost alakítják, annak első törzspolgárait képezték. Vájjon egyszerűen a magyar korona tiszta királyi adományakép ? mint ez a város első bírájánál, a gróf Comes Heinczmann Andrásnál az eset, mint láttuk ; vagy a bányaúrbér, s a királynak fennmaradt vadászati és halászati királyi jog fenntartása mellett némileg jobbágyi, talán éppen a német hűbéri birtokjoghoz hasonló czimen ? Vagy talán eredetileg csak hasonló kiváltságos jogon nyerték az egyes gyarmatvezetők, főnökök, mint a többi magyarországi német telepek ilyen úgynevezett Scultetusai, Schultheiszjai, hogy mint vállalkozó főnökök, kiváltsági birtokjogot nyertek az általok behozott alattvalókért, a munkásnépért, mely egyszerű úrbéri viszonyba lépett?-) Vagy hogy végre csak mint vállalkozók, bányám!velői k*) Cod. Dip. IV. 2. 4LŰ. V. :i. 114. “) Lásd ezekről Schwartner De Scultetiis per Hungáriáin quondam obviis iratát.
