Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 525
IPOLYI AKNOLDTÓr.. s 47 szólott a felebbezés. Csak a felségsértési, hazaárulási, a király s állam elleni főbenjáró ügyekben ítélt a király bírósága. Csupán a legfőbb országos s királyi tartozások ügyében rendelkezhetett a tárnok. Csak a király felségének volt alávetve a város. Csak ő szállbatta meg szabadon kíséretével és seregével. Csak az ö zászlója s vezérlete alatti hadseregében tartoznak a hadban szolgálni a polgár-katonák, hasonlón mint a nemesek. Mint bányám ívelő város nyeri azonfelül Beszterczebánya még azon jogot, hogy zólyommegyei birtokainak határai közt szabadon művelheti a bányákat, kutathatja és szedheti az aranyat, ezüstöt és más fémeket. Fenntartva marad mégis területén a király számára a vadászati s halászati jog. Ez képezte valószínűleg a fémek jövedelmén kívül addig is az itteni királyi birtok egyedüli hasznát. A nyert aranytól azonban tizedet, az ezüsttől és réztől a nyolczadot szolgáltatják. Egyéb adóktól és vámoktól felmentetnek ( kivéve természetesen a királyi és városi illetéket, melyről lejebb nyerünk tudomást) s még a pénzváltási kaniaranyereséghez javulásuk is bizonyos módosításokhoz volt kötve : csak hét nappal a királyi pénzváltók városukba érkezte után kezdődhetett meg a pénzváltási kötelezettség. Hadtartozásukra nézve különösen kiemeli a szabadságlevél, hogy valamint a király zászlója alatt kötelesek résztvenni a hadban, ágy illően, díszesen tartozuak megjelenni, decentor ornati, mondja a latin szöveg. Ezen kifejezés a bányavárosok története egyik buzgó vizsgálójának azon megjegyzésre adott alkalmat, hogy innét eredhetetett a beszterczebányaiakat jellemző népies mondat : a felékesitett, csinos és büszke beszterczebányaik,— die zierlichen, die stolzen Neusohler ')• De ezen kikötés a város szabadságlevelében, valamint a népies mondat is, Beszterczebánya törzs s első polgárai ama nemes lovageredetét jellemezhetné inkább, melyre a lejebb előjövő történeti nyomok folyvást utalnak, s mely a város rátartős, müveit polgárait máig jellemzi. *) Kaeheluiann Geschichte der Bergstädte II. 125. De hasonlón mondja ezt a barsi vár népéi szabadságlevele is : militem ornamentis honeste praeparatum. S a budai törvénykönyv is a koronázásnál megjelenő budai polgárok díszörségéröl: Sullen si \vo] mi l zirtlieh geharnascht steen.
