Századok – 1874
Fraknói Vilmos: Jacobus Paleologus (Könyvismertetés) 45
48 KÖNYVISMEUTETÉSISK, log. Sulyok örömét fejezi ki afölött, hogy alkalma nyílt vele összeköttetésbe jöni, és barátságát ajánlja neki ; de kiemeli, bogy nem érezi magát feljogosítva »ut ego — úgymond — natione barbarus homo, ac licet conditione nobilis quidem, in bac patria tamen nobilis et obscurus, Graecum hominem, et quidem Palaeologum tanti nominis et eruditionis, de familiaritate compellare ansim.« Még melegebben ir Szakmán István 1575. augustus 6-án Kolozsvárról a kevéssel előbb Krakkóba visszatért Palaeolognak. »Magnum moerorem — írja — incusserat nobis praestantissime vir, quod nullum rumorem de te intelligere poteramus omnes, qui tua et familiaritate et pietate usi sumus, ac loco parentis te colimus. ... Tu enim solus certe es, cui ecclesia et doctrina ista salutaris, quam deo auspice habemus curae est.« Tudósítja öt, hogy hitsorsosai, kiket Báthory István Gyulafehérvárt börtönbe vetett, szabadon bocsáttattak ; s reméli, hogy a fejedelem őket többé nem fogja üldözni. Miként e levélből kitűnik, 1575. nyarán az unitáriusok Báthory részéről üldözésnek voltak kitéve. Miután pedig ez Palaeolog távozásával összeesik, igen valószínű, hogy ő sem látta magát biztosságban, és a fenyegető veszély elől menekült. Ugyanis nemcsak Szakmán leveléből, hanem Palaeolog munkáinak sorozatából is kitűnik, hogy ő az unitáriusok vezérfér. fiaihoz, és midőn Kolozsvárit tartózkodott, Dávid Ferencz legtevékenyebb segédeihez tartozott.4) Későbbi viszontagságait és halálának körülményeit homály födi. Némelyek szerint 1585. martius havában Rómában máglyán végezte életét. Azonban a bécsi belügyministerium irataiból az tűnik ki, hogy Rudolf császár rendeletére elfogatott, 4) A következő munkákról tudjuk, hogy Kolozsvárit írattak. I. De Sacramentis. Claudiopoli 1573. 2. Ad Quaesita pro Thesibus ad Dissolutionem Quaestionis pro Justitia Reverendi Domini Francisci Davidis et Dni Nicolai Parutal. Claudiopoli 1. Februarii 1573. 3. Refutatio libri Petri. 4. Examinatio scripti Rdi Dni Davidis de Justitia. 5. Commentarius in Apocalypsin operosus et diffusus Ilelcioiiibus. 25. Decembris 1574. 6. Responsio ad Quaestiones XXXII. Ilolciouibus. Anno 1574. 31. Decembris.«
