Századok – 1874

Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig - 25

42

MAGYARORSZÁGI KÉPZŐMŰVÉSZEK.

délyi Muzeum V. köt. 177—182. ős Tud. Gyűjtem. 1827. évi XI. 124 lap.)

Fallorius Simon Péter ügyes rajzoló, csejtei plébános 1665—1679 közt, kinek rajza után maradt fenn a nyitramegyei csejtei templom régi képe. (Magyar Sión 1866. évi foly. 420. lap.)

Faragó József magyar, a szobrászatban naturalista, kinek azonban genialis hivatottságát mutatta a véséssel való bánásban azon mü, mely 1840-ben tajtra vésve Arméniát ábrázolta, hol az oroszlán csak contourokban készült, de az ihlet szárnyain repkedő fiú (en relief) domborműileg volt kidolgozva. (L. Honművész 1840. II. 445. lap.)

Farkass József (Farkasfalvi) magyar nemes. Eéz- és aczélmetszö, előbb Pesten, utóbb Pozsonyban. Kezétől a következő metszvényeket ismerem :

1) Nagy-Váthy János magyar író arczkcpe. 8 r. (L. Tud. Gyűjtöm. 1824. évi XII. köt.)

2) Kenderessy Mihály arczke'pe. 8 r. (Tud. Gyüjtem. 1825. ovi XI. köt.)

3) Magyar nemtő, czímlapi díszítményül. (Ugyanott 1825.1—VII.

köt.)

4) Nitria, ut ohm fuit. 8 r.

5) Nitria, ut nunc est. 8 r. (Lásd e két képet Episcopatus Nitricnsis Memória Posonii. 1835.)

G) Ecclesia Cath. Vaciensis (Schematismus Dioecesis Vaciensispro Anno 1835. 8 y.)

Fereiiczy István szobrász és a m. tud. társaság tagja, született Gömör megyei Rima-Szombatban 1792. febr. 24-én. Elemién lakatos és ezermester, majd 1814-ben Bécsben a Szent-Anna féle akadémiában tett tanúlása után réz- és aczélmetsző. De csakhamar a képfaragásra, melyre hajlama leginkább vonzá, adta magát, és ezt tanulá újra Bécsben, míg innen 1818-ban Rómába jutott, előbb^Canova műtermébe, utóbb három hónap múlva Thorwaldsen műhelyébe került, és e világvárosbaji tanúit, főleg József nádor pártolása mellett és tökéletesítő magát 1824-ig, midőn hajázába téi-vén, Pestre telepedettemig végre születéshelyére vonúlt, hol 1866. juh 4-én meghalt. Első önálló műve Cső-