Századok – 1874

Botka Tivadar: A zelízi római síremlék 418

4Í8

tArcza.

mur, contra omnem normam Divinae et humanae iustitiae, et quidquid sic nobis contra omne jus, et aequum nobis oblatum est, ad usum Reipublicac nostrae, ut rursum veniat, et restituatur. — Factura Vestra Sacratissima Caesarea Regiaque Majestas rem Deo (retributori omnium bonorum) quam gratissimam, et opus misericordiae perpetua memoria sibi posterisque suis dignum. — Responsum quam clementissimum (voti ut compotes simus) cum celeri expeditione nostrorum legatorum tenuissimis sumptibus, prae ingenti penuria Reipublicac instructorum, et priusquam aliqua exundatio aquarum fiat (quoniam Oppidum Hybbe pene vel ultra sexaginta miliarium distat) humillime petimus. Sacratissimae Caesareae Regiaeque Majestatis Vestrae fideles et humillimi subditi: Judex, Juratique Cives, totaque Communitas Oppidi Hybbe in Hungária.

Közli :

TOLDY FERENCZ.

«

— A zelízi római síremlék. Barsmegye'nek lévai járásilban, a Garam folyó jobb partján fekszik Zelíz nevű magyar helység, gróf Brenner terjedelmes uradalmának székhelye, melynek kathol. egyházában egy római sarcophag találtatik. Ez első tekintetre liihctlennek látszanék, a mennyiben sem a rómaiak a Duna innenső vagyis balpartján, a dunaszéli castellumok kivételével, nem voltak letelepítve, sem pedig egy keresztény imaházban római pogány sírnak helye nem volna. Azonban a dolog mégis való, ott van csakugyan egy római sarcophag, egész természeti teljességében.

De előbb ismertetnem kell a kérdéses lelet helyiségét. A zelízi kath. templom tiszta góth stylban emelt csinos mű, a XI V-ik századból. Ezen alakja belsőleg még meg van őrizve, de külsőleg újabb torony és portale által clferJíttetett.A csúcsíves alakzat megczáfolja a szentély ívezetén (azon időben, mikor én azt pár esztendő előtt, ott találtam,) olvasható azon újabbkori fóliratot, hogy emez egyházat Atta második nádor 1081-ben építtető. A felirat szőrűi szóra ez :

A. M. D. G.

Et Sancti Jacobi Apostoli Majoris Honorem Ecclesia hae est erecta ab Atta secundo Palatino Regni Hungáriáé Anno Domini 1081, ab Helveticis authoritate dominali recepta 17 80, pia tandem benefactorum ope renovata 17 3G.

E téves fóliratra, az építés évét és az alapítót illetőleg, a Tdróczi-