Századok – 1874
Waltherr Imre: Károlyi Sándor emlékiratai a Rákóczi-háború kezdetéről - 396
410 KAROLYI S. EMLÉKIRATAI A HÁKÓCZI-HÁHOUÚ KEZDETÉRŐL. lenn magukat, igen valószínű, hogy az első alkalommal e 12 ember is köpönyeget fordít. Mikor érkezhetik segély ? azt csak Isten tudja, a mennyiben a Montecuculi-ezredhez kevés reménység lehet. Ezen állapotok és végső bajok közepette mitévő legyek ? Excellentiád bölcs ítéletére bízom. A felsoroltakhoz járói még, számtalan példákon okúivá, attól való félelmem, hogy kastélyaim felégettetnek, minden jószágom fölprédáltatik, s szeretett családom múlhatlanúl kivégeztetik. (?!!) Minek folytán Excellentiádat alázatosan kérem : méltóztassék az illető helyeken kieszközölni, hogy én és mondott családom, nemkülönben az, a mi javaimból netalán még fennmaradt, sértetlenül fenntartássanak, a mennyiben tovább is, és pedig lelkiismeretes hűséggel akarom ő Fölségét szolgálni, — szem előtt tartván, hogy miután nemzetségemnek egy tagja sem íratott a feketekönyvbe : őseim dicséretes nyomdokait kövessem én is, és ugyanaz legyek és maradjak a ki vagyok és voltam. Melyek után magamat Excellentiád kegyeibe ajánlva, maradok Excellentiádnak alázatos szolgája Károlyi Sándor, m. k.« A Kassáról történt eltávozásom után Méltóságos Báró Klobusiczky úrhoz küldött levélnek másolata, mely költ Bárczáról, October 8-án. »Kész szolgálatom ajánlása után kérem, a gazda üdvözlése nélkül történt eltávozásom vétkűl ne tulajdoníttassék,*) s kérem, ne tekintessék az más nézetből eredettnek, minthogy elkerülni óhajtottam feltett szándékomnak bármi által lehető meghiúsulását. Még Bécsben létem alkalmával föltettem ugyanis magamban, hogy Isten segedelmével nőmet, kinek hittel köteleztje vagyok, fölkeresem, még azon esetben is, ha a Tőrök birodalomba, Lengyelország-, Moldva- vagy Oláhországba kellenék is távoznom ; a Eölséges Udvar és az egyes ministerek előtt ismert lévén e szándékom : attól sem el nem tiltattam, sem pedig ter-*) Károlyi ugyanis, a kuruczokkal titkon folytatott közlekedése fölfedeztetvén, úgy volt kénytelen kiszökni Kassáról. (L. Századok 187 2. évf. 714.1.)
