Századok – 1874
Márki Sándor: Bihar vármegye főispánjai az Árpádok korában 331
MÁRKI SÁNDORTÓL. 333 kori Új Okmt.1.51.) Achusnak íratik a latin szövegben, elég sajátságosán : Acatius helyett ; Lehóczkynál Achud. Az előbbi helyesb. (Mint nemzetségi és személynevet 1. Czuczor- és Fogarasitól a magyar nyelv szótárát ; I. k., 256. 1.) YI. 1138. F au s al. vagy Fovsol. Lelióczky (id. m.) és Vay (id. m 679. 1.) sorolja fel, mint egyszersmind nádort és a váradi vár első kapitányát. Vay már 1137-ről említi. VII. 1141. István. Mosonyi előnevet tulajdonit neki Lehóczky (u. o.). Forrását, mely után indúlt, itt sem tapogathattam ki. VIII. 1183. Ezsau. 1. Jelen volt azon törvényszéken, mely a Vajkaiak szabadságát Jób esztergomi érsek ellen megerősítette. (Fejér, II., 229.) — 2. Említtetik Béla királynak a nyitrai egyház részére adományt tevő okiratában (Arpádkori Hj Okmánytár. 11. kötet, 48. 1.) IX. 1193. Bőt (Both). Megneveztetik 1. Béla királynak Frangepán Bertalan számára tett adománylevelében (Arpádk. Új Okm.-tár, 11. kötet, 77. 1.); 2. azon okmányban, mely által Béla király Szent-István székes-fejérvári szegényeinek alapját gyarapítja (Fejéi-, II., 290.); 3. melyben Béla a vegliai grófoknak a grófságot (ispánságot) adományozza (u. o., 293.1.) és 4. melyben u.-a. király a Zsófia vagy Hedvig özvegy királyné által még Márton esztergami érsek alatt építtetni kezdett székesegyházat saját költségén befejezettnek mondja (Gánóczi, Episc. Varad., I. k., 57. 1.). — Úgy látszik, 1198-ban már nem élt; legalább talán őt kell értenünk azon »siglum verbale simplex«-et képező »B« alatt, melyet Fejérnél (II., 321.) olvasunk III. Incze okmányában Biharvármegye néhai főispánjáúl, ki egy, Incze által most biztosb helyre átszállíttatni engedett zárdát alapított. X. 1197. Péter. Lehóczky (id. m. 117.1.) s utána Vay (id. m. 676. \.) Váradi előnévvel írja. Ok tudják miért? Azon oklevelén neveztetik meg, melyben Imre király az öcscse-, Endrével folytatott viszályokban tett hű szolgálataiért Zerzowot, kit talán Szőrszövőnek kell olvasnunk, megjutalmazza. (Fejér, II. 309. — s Katona IV., 166.) XI. 1198—1202. Miklós (Mihály?) Több néven említtetik, de alkalmasint mindenütt őt kell értenünk; a kérdést nem tu-Századok. 24
