Századok – 1874
Deák Farkas: A gr. Wass család czegei levéltáráról és a gyekei Wesselényi síremlékről 301
306 A GR. W ASS-LE VÉLTÁ R. gaikra pallosjogot ad. Ez okmányt Balia Sámuel közjogi munkájában egész terjedelmében közli, annak bebizonyítására, hogy az alispáni és szolgabírói (judex nobilium) intézmény, (melyet a privilegium a Wassok birtokán felfüggeszt) már akkor teljesen ki volt fejlődve.7) Ajus gladiinak külső jelvénye az volt, hogy faragtak egy 20—30 láb magas kerek kőoszlopot, mint valami joniai szobor dereka, s annak egyik végére hosszában lyukat fúrtak, s a másik végével beásták az illető uradalmi kastély vagy vár kapujához, kereket tettek a tetejére, a kerék agyát a lyukba eresztve, s ebbe a kerék-agyon keresztül tölgyfa nyelű fényes bárdot dugtak. Ily lyukas kőoszlop hever még a keresdi vár kapuja előtt, s ilyet lehet látni a czegei kertben is. Már egyik sem ép, de a keresdi még van 15—16 láb hosszú, s legalább 25—30 hüvelyk átmérőjű. A czegei kisebb. Fölemlítendőnek tartok egy okmányt 1371-ből Desewről8), ki Szepes vármegyei alispán és szepesvári várnagy volt s később Küküllő vármegyei főispán, ki Havasalföldön a király seregében László vajda ellen küzdve, Miklós erdélyi vajdával s több más nagy urakkal a csatatéren lelte dicső halálát, miért aztán fiai adományozásban részesülnek. Ez a Desew lesz az, kit Pesty Frigyes tagtársunk a .»Századok« múlt 1873. évi novemberi füzetében csak gyanítólag említ meg a Szepes vármegyei alispánok között az 1346-ik évből. Továbbá van e levéltárban mintegy 100 darab Maros- és Háromszéket illető székely okmány is. És végül érdekes a már említett Huszthynak egy 1743-ban készített s kéziratban lévő latin munkája, melyben »Genealogica Heroica« czím alatt a Wass-család történetét írja meg 1140-től 1740-ig, tehát 600 éven át. Nehány lapot s a későbbi jegyzete' két kivéve, egészben Huszthy kezeírása, közbe-közbe tollrajzokkal s vízfestékkel készült arcz- és tájképekkel élénkítve a sző veget. Az ívrétü, bőrkötésű könyv 200 lap, melyből 153 be van írva. 7) Lásd : »Erdély Ország közönséges nemzeti törvényeinek első része.« Kolozsvárit, 1791-ben 171 — 172-ik lap. °) Egyik fia állítólag a Desewffy-család őse.
