Századok – 1874

Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig - 25

26-MAGYARORSZÁGI KÉPZŐMŰVÉSZEK.

met művet mintáid véve, fölhasználtam a legcsekélyebb adatot is, besoroztam a legközépszerübb mester, és talán műkedvelő nevét is. Idéztem a forrásokat, hogy azok ne csak tanúságúi, de útbaigazításúl is szolgálhassanak. Ismertebb művészeink életrajzának hosszas leírásával nem kívántam e lapokat terhelni, elégnek tartván feltűntetni a forrásokat, a hol azok találhatók és felhasználhatók az illetők által. Fősúlyt helyeztem az adatok összeállításánál azokra, — habár csekélyebb mozzanatúaknak látszassanak is, — melyeknek összegyűjtése fáradságosabb és nehezebb, és melyek eddigelé egybeállitva nem találhatók. Besoroztam e gyűjteménybe nemcsak a tisztán magyarországi születésűeket, hanem azokat is, kik hazánkba telepedve munkálkodtak a képzőművészet valamely ágában. De végre föl nem vettem — tán egy párt kivéve — az élők közűi senkit, remélvén, hogy az élő magyar képzőművészek életére vonatkozó adatoknak összegyűjtését a magyar képzőművészeti társulat tartja egyik feladatának.

Lássuk máv most a sorozatot.

Abádi Benedek sárvár-ó j-szigeti nyomtató, nemcsak betűket metszett Erdősi munkáihoz, Toldy Ferencz szerint, hanem képrajzos czímlapot cs kezdőbetűket is vésett fába és I. S. névjegyü fametszőnkkel Sylvester Uj Testamentomát száznál több fametszetű képpel díszítette, melyek gyarlóságok mellett is sok azonkori fametszettel kiállják a versenyt. (Lásd Toldy, Irodalmi Beszédei. Pozsony 1847. 2691.)

Adler András szül. Pozsonyban 1782 évi november 30-án. Ugyanott mint jeles növény- s virág-festész működött.

Ágotha János székely-udvarhelyi festész, főleg arczképfestő. Egyik kiváló müve V. Ferdinand királynak életnagyságban 1836-ban festett képe, mely a marosvásárhelyi casino tulajdona lett. 1866-ban nagy-szebeni rajztanárnak olvasom.-(L. Honművész 1836. I. köt. 220. lap. Az orsz. magy. képzőművészet Évkönyve, 1865—1866. 244. lap.)

Albert es 1. étéi lombai diai szobi aszok, a Í^III. szazadban Magyarországban, hol 1271. körűi Margit-szigetén IV. Béla király leányának Szent-Ma rgitnak ravatalát vörös-márványból vésték, míg annak egyes részei fehér márványból lettek alkotva.