Századok – 1874
Zsilinszky Mihály: Ipolyi Arnold kisebb munkái 273
BÍRÁLATOK. 281 jön elő. Csak azt fájlalja —és pedig méltán - Ipolyi,hogy e becsesemlékek nagyobbára csak töredékesen és csonkán jutottak reánk. Előszámlálván az általa fölfedezett szobrászok neveit, lelkes szavakkal buzdít a meglevő emlékek megőrzésére, nehogy a Sibillakönyvek régi meséje nálunk is ismétlődjék. A középkori festészet emlékei czím alatt tű- ' lajdonképen csak a szepesváraljai XIV. századi történeti falfestmény van ismertetve azon tudományos készlettel és lelkesedéssel, niely Ipolyi minden dolgozatát oly szépen jellemzi. A festészet eleinte ép úgy szolgálta a szobrászatot, mint a szobrászat az építészetet, és mint a zene a költészetet. Csak lassan fejlődött az ki önálló művészetté. Míg az építészet többé- ’ kevésbé mindig a szükség művészete volt, s a szobrászat ismét a hasznosságé : addig a festészet utoljára születvén, a gyönyör és fényűzés művészetévé lett. Hazai monumentális festészetünk maradványai jóformán minden műtörténelmi mozzanatot képviselnek ; de legnevezetesebb s úgyszólván korszakot képző a 14 és fél láb hosszú s Irat láb magasságú szépé s-v ár alj ai történeti falfestm é n y, mely a templom restauratiója alkalmával a lepattogott régi mészkéreg alatt fedeztetett fel. Előállítása ez : A fényes teremben fejedelmi trónon az istenanya, ölében szent fiával, előttetérdelve I. Károly király amint a koronát a szent szűztől elfogadja ; másfelől Tamás esztergami érsek az ország szent koroná-~ ját felajánlva ; a király megett kardhordója Semsey Frank Tamás szepesi várnagy. Az érsek megett az országalmát tartva^ Henrik szepesi prépost, ki ezen képet 1307-ben festető. A kép a gótli ízlés korszakába esik. Az alakok elrendezésében csoportozás helyett inkább a régi szobrászati elem egymásutánja, a sorakozás uralkodik. A mű iskolájáról s technical kiviteléről Ipolyi igen tüzetesen s bámulandó tárgyavatottsággal értekezik. — » Úgy biszszük, hogy a szíves olvasó az eddig elmondottakból alkotott magának némi fogalmat Ipolyi kisebb müveinek értékéről. Nem is fogjuk tovább fárasztani a többi értekezések tartalmának ismertetésével. Mert szeretnők, ha minden művelt magyar ember olvasná el e munkát, s akkor öutapasztalásból fogna meg-
