Századok – 1874
Pesty Frigyes: Horom vármegye 17
22 HOROM VARMEGYE. gyében, a garam-szent-benedeki convent birtokát ; innét a Tisza másik partjára szálltak, és Tenyö, máskép Pelő pusztán megtelepedtek. De nemsokára visszavágyódtak előbbi lakhelyükre, Alpárra, a szent-benedeki convent nagy boszúságára, melyet ott / laktuk alatt nagyon megkárosítottak. Újlaki Miklós és Hunyadi János erdélyi vajdák ennélfogva, kiknek pártfogására a convent ezen vidéken lévő birtokai a király által bízva voltak, 1443. évben a szerbeknek megtiltották, hogy Alpárra visszaköltözködjenek. Leboczky Keve vármegye alatt azt írja, bogy ezen megye 1519. évben Krassó és Horom vármegyével Szörény vármegyébe kebeleztetett. De ezen állításnak semmi alapja sincs, mert Krassó vármegyének nyomát 1475. éven túl már nem találjuk, Keve és Horom pedig még 1519. évnél tovább is szerepelt, — eladdig t. i. míg a XYI. században több mint másfél századra magát a félhold nem állandósítá a Maros és Duna közti vidéken. A mit eddigelé Horom történetéről elmondtam, ez vajmi kevés, mégis ama tudható adatoknak leglényegesb része. Bárány Ágoston életrajzában mondatik ugyan, hogy Haram vármegyének monographiája maradt tőle kéziratban,— de noha azt felfedeznem nem sikerűit, mégis szerénytelenség nélkül merném állítani, hogy ilyennek megírása lehetetlen, lehetetlen még ma is, midőn már hasonlíthatlanúl nagyobb oklevélkészlet áll rendelkezésünkre, mint Bárány Ágoston korában. Ennek daczára ki nem kerülhetjük azt a kérdést, mi volt, hol volt az a Horom vármegye ? Vessünk egy pillantást azon férfiak névsorára, kik Haram vármegye ügyeit a XIV. és XV. században igazgatták. Ezek közül Szeri Pósafi a Comes czímet viseli, mi alatt én mást, mint főispánt, nem értek e helyen. A többiek várnagyok és bánok voltak, a báni czím itt is szintén csak várnagyot jelentvén. A Krassó vármegyei szolgabírák, Petrus dictus Bol és Jakab, egy bizonyító levele kelt 1355. évben in sedeHaram,15) ami azt bizonyítja, hogy Krassó vármegyének széke, mely gyak-1S) Kállay-család levéltára.
