Századok – 1874
Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig - 185
202 MAGYARORSZÁGI KÉPZŐMŰVÉSZEK. Wandza Mihály, magyar metsző, mutatja ezt a búsougó Amor képecske, Perecsényi Nagy László : A Búsongó Amor czímü, Pest, 1806. megjelent munka elé kötve. Warsagh Jakab, állatfcstő Pesten 1834-ben, midőn Aken állatsereglete részére készített egy nagy képe a berendezés és színezés tekintetéből dícsértetett. (Honművész 1834. évi 66. szám.) Weber F. rézmetsző Pesten 1835-ben. Metszvényei közül ismerem a következőket : 1. A haldokló áldása. 2. A szerelem bokrétája. Ez utóbbi az 1835. évi Auróra egyik képe. Weber Henrik, történelmi- s arczképfestész, született Pesten 1818-ban. Első oktatását az akkor Pesten tartózkodó Käergliug festésztől nyerte. Utóbb a bécsi akadémiában öt évig tanúit. 1840-ben Münchenbe ment, hol két évet töltött. Innen egy kis körútat tévén Németországban, haza jött, de 1845-ben Olaszországba utazott, egy évet Yelenczében töltött, egy másik évet Flórencz, Róma, Nápoly képtárai tanúlmányozásainak szentelt. Meghalt Pesten 1866-ban. Két képe: 1. V. Ferdiuánd a pozsonyi koronázási dombon, és 2. a nyugvó oroszlányok, a nemzeti inuzeuin képcsarnokában láthatók. (L. Vasárnapi Újság 1866. 22. szám, és Ligeti Lajstrom 24. 26. 1.) Vegleutner István, mosonymegyei Ilmicz helységbeli születés. Székes-Fehérvárott 12 éves korában kitűnő vésnöki és szobrászi tehetséget tanúsított, és meglepően metszett aranyba, ezüstbe, aczélba betűket és más ékességeket, de különösen kitűnt a szobrászatban. Látni lehetett tőle egy fél kopasz, szakállas fejet domborműben, továbbá egy másik márvány darabból két egymásra néző homorúan vésett fejet, melyek hivatottságát kitünően tanusiták. Mi lett a nagy reményű iíjúból ? — nem tudjuk. (L. Tudományos Gyűjtemény 1828. évi X. köt 118. lap.) Weide magyar ; életképfestész Budán. A pesti müegyesűlet 1840. évi egyik tárlatán »magyar falusi jelenetei« czímű képe az élethüség, könnyű és helyes csoportosítás és szorgalmas kidolgozás tekintetében méltányoltatott. (Honművész 1840. II. 444-445. lap.) Weinmaim J. A múlt század végén Pozsonyban két ily nevű rézmetszőnk működött. Ez elsőbbik J-t jegyzett művei alá,
