Századok – 1874

Pesty Frigyes: Horom vármegye 17

Heroin vármegye.

{Felolvastatott a magyar tudományos Akadémia 1872. évi October

14-én tartott ülésén.)

Századok óta nem hangzott e név a közélet pályáján, s csak napjainkban, midőn a hazától régen elszakított területi részek szellemi fegyverekkel visszahódíttatnak, karolta fel újra a nemzet történeti érzéke ezen nevet és vissza akarja azt adni azon területnek, mely reá igényt tarthat. Innét az érdekeltség Horom vármegye iránt azon körökben is, melyekben a történetnyomozás nem rendes foglalkozás.

Horom-nak azon történetét, mely az avarok korszakában gyökerezik, a Hagias Hómron kérdését, melyet Griselini és követői hoztak a tudomány körébe, e helyen mellőzöm, és történetíróink ősapjával, Béla király Névtelenjével kezdem, ki idevonatkozólag azt írja (44. fejezet) : hogy Glad vezér a Maros folyótól Horom váráig uralkodott, mire fordítója, Szabó Károly, megjegyzi, miszerint Haram vára Belgrád és Orsóvá közt (Timon mondja: Pancsovaés Orsóvá közt) a mai ÍJj-Palánka helyére esett, és hogy a török foglalás előtt Harum vármegye székhelye volt, mely a vele szomszéd Ivévé vármegyével együtt a mohácsi vész után elenyészett. Szerinte Üj-Palánkával szemben a szerb parton máig is létezik Horom nevű helység. ’) Ezen utóbbi állításnak épen ellenkezőjét Írja Kanitz, Szerbiáról kiadott terjedelmes munkájában. Azon római felirású sziklákról értekezvén t. i., melyek Poljetin szerb falu közelében láthatók

') Béla király névtelen jegyzője, Szabó Károly fordításában, 60 — 61. lap. — Hozzá teszem, hogy Uj-Palánkával épen szemben áll a Ram nevű régi török vár, a melynek neve ugyauegy eredetű a Horom vagy Haram nevével.

Századok. 2