Századok – 1874
B. Nyáry Albert: A Modenai Hyppolit-codexek - 1
B. NYÁRY ALBERTTÓL. 7 Nem így volt ez hazánk német ajkú gyarmatosaival. Az ezekkel vegyes lakosú városokban, a népesség nemzetiségi testületekbe osztályoztatva, elkülönítve gyakorin polgári jogait. E részben a majdnem tiszta magyar Pest városa sem tett kivételt. Pozsonyban, a saját városrészeik szerint lakozó németeknek és magyaroknak külön törvényszékei voltak.1 ®) Tudvalevőleg magában az ország székhelyén, Budán, a városi főbírói állomás az említett két nemzetiség sorrendje szerint szokott volt betöltetni. A német ajkú bányavárosokban a magyarok és tótok a polgárok sorából épenségesen egészen kizárattak.11) Ezen szűkkeblű intézmények káros következményei legelső sorban is magokra az illető városokra báromlottak vissza, az e mód szerinti birtokjogi képesség korlátozása folytán ingatlanságaik becsértéke csökkentetvén alá. Selmeczen 1505-ben legszebb házat, a város kellő közepén, 100 dukáton (2187 frk) lehetett venni.12) Elsőrendű városainkban, Székesfejérvárott, Pozsonyban, Pécsett a legkiválóbb kőházak 400 dukáton (9088 frank) voltak kaphatók.13) 1 °) A pozsonyi magyar polgárok peresügyei nein a városházán, de a városbíró előtt, az úgynevezett »Hungern Rechtstuben« előtt tárgyaltattak. Ezen törvényszék első nyoma az illető város 1535. egyik jegy zőkönyvében fordul elő. — Das Pressburger Rathhaus etc. St. Rokovszky. 38. lap. “) II. Ulászló király hitvese, Anna, egy 1505. évi sept. 14-ről kelt levelében felszólítja Selmeczet, miszerint az említett város magyart és vendet kizáró ősi szokásától ezúttal eltérve, Zalay Mártonnak engedje meg, hogy ott (.in theatro Civitatis) házat vehessen, biztosítván a selmeczieket, hogy hasonló engedékenységre őket soha többé nem szólítandja fel. — A bányavárosok története. Kachelmann János. 132. lap. 12) A bányavárosok története. Kachelinann János. 132. lap. 13) 1471-ben Rozsgouyi-féle ház (a Hosszú útezában) Pozsonyban 120 dukátot (2625 frk.) ért. Magyarország Helyrajzi Története. Rupp Jakab. Pest, 1870. 1. köt. 166. lap. — Székes-Fcjérvárott bizonyos Chere Bálint neje Margit házát 1478-ban Orbán sz. Miklósról czimzett prépost 400 dukáton vette meg. U. o. 216. lap, 1482-ben Bertalan, pécsi polgár, pécsi kőházát 400 duc. eladta a patacsi pálosoknak. U. o. I. köt. 2. fele. 395. lap.
