Századok – 1873
Garády: Az Árpádkori Új Okmánytár VIII-ik kötetének ismertetése 707
BÍRÁLATOK. 713 Ugyanő 1262-ben a nagy-szőllősi vendégeknek adott kiváltságot, mely szerint a szabad sorsűak közül bárki ott szabadon megtelepedhetett, és saját pénzén vett épületeit eladva, onnan földadója megfizetése után, a bíró engedelmével bármikor elköltözhetett ; a vendégek felett csak saját bírájok bíráskodhatott ; bírót és papot szabadon választhattak; a papi tizedeta mezőn kellett hagyniok ; tized fejében a pap minden telektől meghatározott időre egy márkát tizetett; a gyilkos minden gyilkosságért a bírónak két márkát, halálos sebért egy márkát, egyszerű megverésért, akár megvérezéssel volt az összekötve, akár nem, fél márkát fizetett; a pereket barátságosan elintézhették ; az erdőkben zergékre, farkasok- és rókákra szabadon vadászhattak, a vizekben bátran halászhattak ; minden telektől azok a kiknek szántóföldjeik voltak, három font, a kiknek szántóföldjeik nem voltak, másfél font márkát fizettek évenként ; mindenhol szabadon kereskedhettek, de ha valakinek keresete volt ellenök, azt rendes perúton az ő bírájok előtt kereshette ; második vasárnap vásárt, de vám nélkül szabadon tarthattak ; községök mellett a Tiszán révök legyen s az út a község közepén vezessen ; a földadót a bíró és pap sz. Márton napja táján szedjék be s a királynak vigyék el ; a királyi táborba egy fölszerelt katonát küldeni tartoztak; a király bárói közül senki nem szállhatott hozzájok erőszakosan ; a kik akartak, malmokat s más hasznos müveket építhettek, szőllőket ültethettek ; számuk szaporítása végett Droch nevű földet és a királyi halászok földjét adta nekik a király azon kikötéssel, hogy halászainak annyi földet hagyjanak, a mennyiből azok kényelmesen megélhettek. IV. Béla a liptó-hibei vendégeknek 1265-ben a korponaiakéhoz hasonló kiváltságot adott, mely szerint szabadon választott bírájok minden perben ítélhetett, de valamely vendég s idegen közt támadott perben, a bíró és az idegennek, ez akár fel-, akár alperes volt, comest Ítéltek, s a vendég perdíja a bírót, az idegené a comest illette ; papot szabadon választottak, ki a tizedet a mezőn szedte be s minden 50. telektől az esztergomi érseknek egy márka ezüstöt fizetni tartozott, a királyi tizedet pedig a király elengedte ; az egész határ övék volt s az erdők-