Századok – 1873

Nagy Gyula: A Lónyayak deregnyei levéltára XIV. és XV-ik századi okmányairól 619

026 A I.NN'VAYAK LEVÉLTÁRA XIV. KS XV. SZÁZADI OKMÁNYAIRÓL. kel, s a többi közt vagyon egy magyar versecske is, mely így hangzik : »De te tengő szegény árva fejem, vígasságot nem reménlő éltem ez kis tavasz mi haszon énnekem ha távúi van az ki szeret engem.«7) 14 4 9. Feria sexta proxima post festum diuisionis apostolorum (63-ik sz., papíron, zárlatán kerek pecséttel). A leleszi convent és Szaniszló prépost jelentik Pálóczi László országbírónak, hogy Budán, 1449. 40-o die 8-arum f. b. Georgy martiris, kelt rendelete szerint, Perényi János tárnokmestert Olaszi — s másik Perényi Jánost, a Péter fiát, Nagy-Dobos nevű birtokán^ Deregnyei Besenyő László és János ellen, ad 8-as f. b. Jacobi apli, megidéztették. A köztük fennforgó ügy ez: Perényi János tárnokmester — in fyzer, in festő kathedre beati Petri apostoli, anno 1442, kelt levelében — Besenyő Lászlónak, ki a másik János kiszabadítására 200 arany frtot adott, a nyalábi várhoz tartozó Terebest (Ugocsa vm.), vagy ha ezt nem, akkor Yályont (Bihar vm. ?) köti le zálogképen, de később egyiket sem akarja birtokába bocsátani. 1 4 5 0. Feria quarta proxima ante festum beati Stephani Regis et confessons (80-ik sz., papíron, hátán kerek pecsét maradványaival). A leleszi convent és Szaniszló prépost előtt Besenyő János és László, a Nagy Péter özvegyének Margitnak és leányának Katarínának, a Bezdédi István feleségének, jegy-ruliáik fejében tizenhat jobbágy-telket kötnek le zálogképen. A jobbágyok nevei : Orsola, Fodor, Major, (Goyno, Mykclio, Skrobal, tót nevek) Orbánka, Bokros, Simonka, Katlia. ()zwh (?) Boboska stb. 1 4 5 3. M i s k o 1 c z. Sabbato proximo ante festum beate Marie Magdalene (85-ik sz., papíron, hátán kis kerek pecsét nyomaival). Pálóczi László országbíró előtt Perényi János tárnokmester a Deregnyei Besenyő János és László által neki elzá-7) Hirtelenében nem tudom, nem valamely ismeretes költőnk verseiből való-é e néhány sor, de mindenesetre valami XVII-ik században élt íródeák költői hangulatáról tanúskodik.