Századok – 1873

Nagy Gyula: A Lónyayak deregnyei levéltára XIV. és XV-ik századi okmányairól 619

NAGY GYULÁTÓL. 621 E két okmányt I. Károly király — 1323-ban, quarto Kalendas Marcii — új pecsét alatt adja ki az Ákos nemből való Mihály fia Miks mester részére, ki itt. már mint a királyné tárnokmestere s mint Sáros és Zemplén vármegyék főispánja említtetik. Az eredeti adománylevélben fölhordott érdemei mellé még a Henrik fia János ellen vívott győzelmes harczai soroltatnak, s mintegy ennek megfelelően az eredeti adomány is szaporíttatik Vid Zemplén-. Bács- és Szabolcs vármegyei birtokaival. Nem kerülhette el figyelmemet, hogy Miks mester az oklevél elején mint »comes de Sarus et de Zemlyn«, végén pedig, a főméltóságok at viselők közt, mint »comes de Sarus et de Pofok« szerepel, — tehát ugyanaz a vármegye két néven fordul elő; erős bizonyság arra, hogy Zemplén és Patak vármegye külön nem létezett, s a két-féle név használatának oka és eredete nem másban, mint a középkornak minduntalan zavaró pontatlanságaiban keresendő. Miks, ki 1325-től fogva mint »Ban us to ci us Sclauonie« fordúl elő okleveleinkben, 1341-ben halt meg 2); fiai számára 1345-ben. tercio Idus április, erősíti meg I. Lajos király a föntebbi privilégiumokat Károly királynak 1323-ik évi átiratában. Szirmay szerint Miks-bán fiaitól az Újvári, Pazdicsi, Deregnyei és Upori családok vették származásukat. 3

) Az előttünk fekvő csomagban erre vonatkozó adatot nem találunk, mivel két csekély érdekű oklevélkét (1358. és 1367-ből) kivéve, hézag áll be egész 1403-ig, mely évben Zsigmond király, feria sexta proxima ante festum annuncciacionis beate Marie virginis gloriose, iuxta Castrum Skalicz kelt levelében (5-ik szám, hártyán, a szöveg alatt vörös viaszba nyomott kis kerek pecséttel), új adományképen adja Deregnyőt Pozsegai András fiainak, Pálnak és Demeternek, s Menyődi Besenyő János fiainak, Demeternek, Mihálynak és Kozmának. Pazdicsot ugyanebben az évben a Csehiek és Kelecseniek kapták. 4) Az új adományosokat 1404-ben, feria quarta proxima 2) Szirmay Not. Hist. C. Z. pag. Iß. 3) U. o. *) U. o.