Századok – 1873

Deák Farkas: Ariosto Magyarországról 593

594 A.RI0ST0 MAGYARORSZÁGRÓL. nélkül, s mint maga mondja, húsz éves korában még a Phedrűs meséit sem értette ; de ekkor Gergely és Spoletto nevü hires tanárai megismertetvén vele a classicus latin irodalmat: egész igyekezettel a költői művek tanúlmányozásának szentelte magát. Mint 29 éves ember a Magyarországból hazakerült, fényes házat tartó Hyppolit bíbornok titkárává lett 1501-ben; mikor a bíbornok 22 éves volt. Ezen állomásában írta Ariosto örökbecsű művét az »Orlando Furiosó«-t,*) melynek egyik hősét Buggier (Roger, Rogeriiis) paladint úgy írta le, mint az Estei ház, s így a ferrarai berezegek ős-atyját, s magát a művet Hyppolitnak, urának, a mi érsekünknek ajánlotta. Hyppolitot azonban az alább közlendő satyra s több olasz író úgy festi, mintha nem lett volna képes, hogy általában a költészetet, s különösen Ariosto tehetségeit méltányolni tudja. Egy olasz író, Buffaldi így ír róla : »Részint nyomtatásban részint kéziratban levő műveikben számos egykorú író emlékszik meg a bíbornokról s mindnyájan megegyeznek abban, hogy kevély, indulatos, bosszúálló természetű ember volt. A milanói és ferrarai lakosság, kiket testvére nevében kormányzott, sokkal inkább félt tőle, hogy sem szerethette volna, s mikor meghalt : egyedül csak testvére siratta meg. Egyszer egy pápai hírnököt, a ki neki Ferrarába rosz hírt vitt, — csaknem halálra botoztatott. A szerelemben rendkívül féltékeny volt, s ily okból természetes fivérét mind két szemétől megakará fosztani, s egyik szemét ki is ütötte ; szóval szelidíthetlen, kegyetlen természetű vala. — Kedvencz kéjlaka, hol mulatozni szeretett, Baresban volt, Ferrarától nem meszsze. Mások személyiségét számba sem vette, s előkelő embereit mindenféle szolgai teendőkre használta. « Ariostónak is nála sok mindenféle szolgálataiért évi készpénzfizetése csak 75 tallér volt, de a bíbornok őt egy pár kisebb egyházi javadalommal is megajándékozta, melyek közt egy kis apátság s egy kanonokság is volt, a mi által a költő bizonyos egyházi jelleget nyert, miért aztán törvényesen meg sem nősűl*) Mely először Ferrarában 1515-ben látott napvilágot s a költő életében négy kiadást ért.