Századok – 1873
Frankl Vilmos: Egy XVI-ik századbeli magyar fűvész és orvos emlékezete 525
FRANKI, VILMOSTÓL. 531 Ez a viszontagságteljes életéről ismert II. J á 11 o s E r ig y e s szász-góthai uralkodó herezeg, a jénai egyetem alapítója. Mint a protestantismus buzgó pártfogója, részt vett a sclimalkaldeni szövetségnek V. Károly ellen viselt háborújában és jelentékeny szerepet játszott azon vallási küzdelmekben is, melyek a protestáns egyház körén belül folytak. 1563 óta szoros viszonyba lépett egy Grumbach Vilmos nevű frankóniai lovaggal, ki déli Németországot kalandos tettek, bókeliáborító merényletek színhelyévé tette. Bár az említett év őszén I. Ferdinánd a birodalmi száműzetés büntetésével sújtotta, János Frigyes nem vonta meg tőle pártfogását, melyet akként kívánt meghálálni, hogy a szász választófejedelemségre, sőt a császári trónra is kilátásokat nyitott az ambitiósus berezegnek. A császár felhívását, hogy Grumbachot kiszolgáltassa, visszautasítá. Ekként magára vonta Miksa császár haragját és a birodalmi száműzetést, mely 1566 december 12-én mondatott ki reá. Az ítélet végrehajtásával / Ágost szász választófejedelem lett megbízva. Ez a grimmensteini várba zárkózott rokonát ostrom alá vette és 1567 april 13-án megadásra kényszerítette. Grumbachot kivégezték, János Frir gyest pedig mint foglyot előbb Német-Ujlielybe, majd néhány hónap múlva Pozsonyba vitték, hol 1567 november 5-én foglalta el a királyi várlakban részére kijelölt helyiségeket. Ezeket 1569 őszén, midőn Miksa király a pozsonyi országgyűlésen személyesen megjelent, néhány hétre (September elejétől october közepéig), de végleg csak 1575-ben hagyta el, midőn Bécsújhelyre szállíttatott, hol még húsz évig élt börtönében.19 ) Ekként huszonnyolez évig tartó fogságának idejéből közel decerncre : benigne Yobia mandamus, ut praefato Purkirchero hoe nomine nostro declaretis, ac ut interea aliquo modo propensam et benignam erga se voluntatem nostram sentiat . . .« Miksa király, Pozsonyban 1567 augustus 2-án kelt leiratának eredetije ugyanott. 1!) ) Meghalt 1595 május 9-e'n. Életiratával sokan foglalkoztak-Höven előadják viszontagságait az általános történelmi müvek, sőt az Encyelopaediák is. Legalaposabban és terjedelmesen dolgozta ki életrajzát Beck »Johann der Mittlere Herzog zu Sachsen« czímü, Weimárban, 1858-ban megjelent két kötetes müvében.