Századok – 1873
Deák Farkas: Kemény János erdélyi fejedelem levelei a gr. Csákyak kassai levéltárában 482
492 KEMÉNY JÁNOS LEVELEI. részletesebb levél másolatát. Mindkét levél Szász-Régenben ltítíl. jan 11-én kelt ; a Csákynak szóló eredeti, egyív papin piros pecsétviasz a Kemény-czímerrel ; magában a levélben említi ragaszkodását Csákylioz, a császárhoz, s kéri a közbenjárást ; elmondja a dolgot általánosságban s részletekre nézve utal az idezárt s a nádorhoz intézett levélre. A Kemény saját kezével írt utóirat így hangzik : »P. S. Az kevcs idő alatt Isten kegyelméből véghez vittem azt : megesmértettem ez szegény hazával, mely veszedelmes csak pogányhoz ragaszkodni, s mely szükséges pedig az ő Felsége kegyelmességéhez való folyamodás ; kik magokat declarálták is és így hidje Kglmd, van már fundamentumom arra, hogy mind ő Felségének szolgálhassak, lia repulsát nem szenvedek, s mind Istennek. Kérem Kglmdt, tartson meg szeretetében és szerezzen több fautorokat is az kiket javall, s hidjeii én bennem is tökéletességet. Kegyelmednek szeretettel szolgáló sógora — Kemény János ni. k.« A nádorhoz intézett levél pedig ez : »Tekintetes és Méltóságos Palatínus Uram ! Sok boldog új esztendőknek szerencsésen eltöltésével áldja az úr Isten Kglmdt , nemzetünk javára kedveseivel együtt Jelentést tettem vala minapi írásomban Kegyelmednek arról, hogy midőn látnám az szegény hazának utolsó veszedelemben forgását, abban pedig annyira megfőj tatását, hogy nyavalyáinak fájlalását sem volna szabad említeni, annál inkább megorvoslása felől nemhogy másokkal, de magok között is traotálni, azonban kívül az idegenek fegyvere, belől az törvénytelenség és mindenképen törökös uralkodás nyomorgatná az ország rendeit, sokaknak reménykedésekre nem lehettem olyan mostohája hazánknak, hogy noha Isten titkában levő bizonytalan véggel ugyan, mindazáltal az istenes igyekezet mellett levő jó reménységgel be ne jüttem légyen közikbe«, stb. Ezután említi egy másik levelét, melyben kérte a nádort, hogy ő Felségének ajánlja; s aztán így folytatja: »Nagy reménységem vagyon felőle, hogy Kgld keresztyén magyari indulatja szerint el nem mulatta az instantiát, mind pediglen, hogy ő Felsége is meg nem tagadta légyen keresztyéni