Századok – 1873

Géresi Kálmán: Tamás-Várallya és Vatafalva 439

TÁRCZA. 441 Mykusinak sík oldala Tamásnak jutott »cum scssionc villo . . .et spéci­aliter cum monte in terra Rabun existent), in quo per magist r um T h o m a m antcdictum Castrum est construct« 111.« ') A ki már most tudja, hogy Tamás-Váralja épen Bábony mellett van (mert Bábony szintén megvan most is, és szintén magyar falu, ha­bár Ráthonyi úr nem említi is), körülbelül bizonyosnak tarthat annyit, hogy Tamás volt az, ki az akkor Bábonyhoz tartozó egyik hegyen vá­rat építtetett. Hogy pedig e vár alá épült kevés idő múlva egy falu is, mutatja egy 1323-bíin kelt okmány, melyben János, Tamás fia, rokonaival osz­tozik, mely osztozásban »W arai y a Bábun et Lazar (Szatmár me­gyében, most Lázári) Jánosnak jutott, »excepto loco Castri, quod in communi dixerunt se habere.«-) Imé, Tamás várának és a legnagyobb valószínűséggel Tamás-Váraljának eredete, eredeti egykorú okmányok alapján ; meglehet, a ki Ugocsa és vidéke viszonyaival és történetével bővebben foglalkozik, többet is tud. Es ezt Ráthonyi úr a Ziehy-okmánytárból épen úgy elöl vashatta volna, mint én, és körülbclől meggyőződhetett volna, hogy Ta­más-Váralja mindig Tamás-Váralja volt. Azt, hogy Tamás-Váralját Vatafalvának nevezték volna, azért sdm tartom valószínűnek, mert a régi okmányok hallgatnak róla. Pedig midőn a nagy-váradi convent Károly király parancsára Bábony, Pázsit, Halmi és Kökényes birtokokat meghatároltatja 1319-ben3), ezen érde­kes levélből fél Ugocsának csaknem részletes földabroszát el lehetne készíteni. Említve vannak itt Nagyszász és Ardó mint határos királyi birtokok, Halmi, Terebes, Székesbatharcs, Bábony, Kispázsit, Kökényes, igen sok folyó és hegynév egész a viski bérczig ; »pars vero orientális propc Vysk deindo descendit et veniet ad unum B e r c h versus incri­dionalem et cadit ad unam viam qua dicitur Usuen, qua veniet do Vysk ad Terebes.« Az tehát a valószínű, hogy Vatafalva vagy későbbi, vagy az egész néphagyomány valakinek találmánya, s csak azután terjedt el a vidéken. Szerzője lehet akár Szirmay is, mert ö is szeretett népliagyo­') Lásd Zichy okm. I. kötet 57-dik sz. 2) Zichy-codcx 275-dik sz. I. kötet. 3) Zichy-codcx 189-dik sz. I. kötet.

Next

/
Thumbnails
Contents