Századok – 1873

Budai:Bécs levéltárai a magyar történelem szempontjából 427

BÍRÁI.ATOK. 429 bekebelezését. Egyes magánosak levéltárai, illetőleg kéziratgyűjteményei is kerültek ide, részint kagyományozás, részint vásárlás útján. Jelenleg a levéltárban őrzött anyagot megkülönböztetik okmányokra (Urkunden), ügyiratokra (Acten) és kéziratokra (Handschriften.) Mindegyik csoport külön van rendezve, s mindegyiknek körében az országok és tartományok szerinti osztályozást vitték keresztül. így a magyarországi o km á n y o k (melyek alatt hártyák és ünnepélyes államiratok értetnek) külön vannak összeállítva,és 1193-tól 1829-ig terjednek. A magyarországi ügyiratok (melyek alatt a hivatalos levelezések értetnek, részint eredeti levelek, részint fogalmazatok, néha mint csatolványok, egykorú másolatok) következőkép vannak osztályozva : Ungarische Acten 1423-tól » Comitia lia 1492—1812. » Transylvanica 1703 — 1790. » Ragusana 1684—1690. » Kriegsanstalten w i d e r d i e Türkei 1518—1729. Ungarische Acten aus der Privatbibliothek des Kaisers. 1785—1834. Ezenkívül vannak még külön : Ansiedelungen in Ungarn und Gallizien 1783—1796. Siebenbürger Acten 1703—1765 és Türkische Acten 1503—1729. Es az újabbkori iratok között találtatnak : K o s s u t h - A r c h i v és P a 1 a t i n a 1 - A c t e n. Legnagyobb fontossággal bírnak az általánosságban »Ungarische Acten« czimmel jelölt iratok, főleg 1526-tól 1604-ig. Ezen korban ugyanis a magyar királyi udvari cancellaria csak jelentéktelen állást foglalt el, minélfogva levéltára ez időből csak keveset tartalmaz. Ekkor a magyar kormányzati ügyek a j[irály személye melletti titkos irodában intéztettek, s ezen iroda levéltára itt őriztetik. Az említett nyolczvan évből a magyarországi levelezések száznál nagyobb csomagot töltenek be.